Sarki fény ragyogott Kecskemét felett

Már a délutáni órákban is látszott az ún. sarki fény előrejelzéseken, hogy érdemes lesz este kémlelni az eget. Az ún. KP-index egy globális index, amellyel a geomágneses aktivitást, vagyis a Föld mágneses terének zavartságát fejezik ki, értéke 0-tól 9-ig terjedhet. A 0 inaktivitást jelöl, míg a 9-es extrém geomágneses vihart, ez az index már délután 6-os volt. Este 6-kor 7-es - írja az Időkép.

Vasárnap este fél 6 után látszódott már a rózsaszín pompa a webkamerákon, nem sokkal később pedig már szabad szemmel is megjelent az égbolton e káprázatos jelenség.

Budapestről és Kecskeméten is szépen látszódott a sarki fény, olvasónknak, Győri Ákosnak Hetényegyházán sikerült megörökítenie. A mai a tizedik alkalom, hogy ebben az évben látni lehet a sarki fényt Magyarországról. 

A sarki fény (aurora borealis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség. Leginkább késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg gyakrabban (de nem állandóan) az északi sarkkörtől északra, illetve a déli sarkkörtől délre. Magyarországról általában nem látható.

Sarki fény akkor keletkezik, amikor a napszél annyira felkavarja a magnetoszférát, hogy töltött részecskék hatolnak be a napszélből és a magnetoszférából a felső légkörbe, a Föld mágneses mezejének vonzására, ahol energiájuk egy részét átadják a légkörnek. A légkör összetevői emiatt ionizálódnak és gerjesztődnek, így fényt bocsátanak ki különböző színekben. Formáját az ionizálódott összetevők mozgása határozza meg. A beérkező protonok elektronbefogással hidrogénatomokká alakulnak, így a gerjesztett hidrogénatomokra jellemző színeket bocsátják ki (vörös, kék, ibolya). Ez inkább alacsonyabb szélességeken látható. A légkör leggyakoribb összetevői az oxigén (vörös, zöld) és a nitrogén (kék, ibolya) színei is láthatók.