Kodály-ünnep az Operában

A Magyar Állami Operaház idei műsorát Kodály Zoltán munkái és a hozzá kapcsolódó jubileumok szövik át. Kecskemét szülöttjét, aki egész életét a magyar kultúra, nyelv és zene közösségformáló erejének szentelte, 1956-ban a rövid életű Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa elnökévé választották. Ez adta az ötletet, hogy az Opera hivatalosan meg nem hirdetett, de rejtett módon mégis megjelenő „Kodály-évadjának” szombat esti, az 1956-os események emlékére rendezett koncertjén is az ő kompozíció csendüljenek fel.

Az ünnepi hangverseny műsorában kiemelt helyet kapott a 100 évvel ezelőtt, 1926. október 16-án bemutatott Háry János. A nagyot mondó obsitos kalandjain keresztül Kodály népi gyökerű, groteszk és lírai magyar zenei világot teremtett. A koncert nyitószámaként a daljátékhoz készült, Sárkánytáncként is ismert Balettzene hangzott el, az Opera Zenekarának élén Erdélyi Dániel állt.

Ezt követően az 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulójára komponált Ének Szent István királyhoz című kórusmű csendült fel. A székesfehérvári felkérésre született darabban a zeneszerző az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” kezdetű, 18. századi szöveget zenésítette meg új dallammal. Az alkotást az Opera Énekkara Csiki Gábor karigazgató vezényletével adta elő.

A szünet előtt a zenekar ismét a Háry Jánoshoz tért vissza, a műből összeállított, 1927-ben Barcelonában bemutatott hattételes zenekari szvitet szólaltatta meg, amely a daljáték legjellegzetesebb pillanatait idézi fel a mese kezdetét jelző zenekari „tüsszentéstől” Napóleon képzeletbeli vereségéig. A színes hangszerelésű, népzenei ihletésű kompozíciót Dénes István, az Opera Liszt-díjas örökös tagja dirigálta.

A koncert második része Kodály népzenegyűjtő és -feldolgozó munkásságát állította a középpontba. Előbb a Magyar népzene sorozat VI. füzetének öt katonadala hangzott el Ujvári Gergely magánénekes (tenor), a 2013/2014-es évad énekkari művésze közreműködésével, Szennai Kálmán zongorakíséretében, majd az est az 1923-ban, Budapest egyesítésének 50. évfordulójára komponált Psalmus Hungaricusszal zárult. Kompozíciójában Kodály Kecskeméti Vég Mihály 16. századi zsoltárparafrázisának az üldöztetésről, árulásról és az Istenbe vetett bizalomról szóló sorait a világháború és a Trianon utáni Magyarország tapasztalatával kapcsolta össze. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának közreműködésével bemutatott mű Kodály első nagy nemzetközi sikerévé vált. A szombat esti hangversenyen a tenorszólót Brickner Szabolcs, az Opera 2023/24-es évadának kamaraénekese énekelte, az Opera Zenekarát és Énekkarát Medveczky Ádám Kossuth- és Liszt-díjas örökös tag és mesterművész vezényelte.

A hangversenyen felhangzó zeneművek között, az est házigazdája, Mona Dániel zenetörténész, illetve az ünnepi köszöntőket mondók – Soproni Tamás, Terézváros polgármestere, Eckhardt Gábor Liszt-díjas zongoraművész, a Magyar Kodály Társaság elnöke és dr. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója – Kodály Zoltán sokoldalú munkásságát, zeneszerzői, zenepedagógusi és közéleti nagyságát méltatták. Az emelkedett hangulatú gálakoncert résztvevői egy, a koncertnek helyet adó patinás épület közeltmúltját érintő értékes díjat is megismerhettek. A Magyar Állami Operaház 2022-ben befejeződött felújítása ugyanis nemrég rangos elismerést kapott. Az Ybl Miklós által tervezett, 1884-ben megnyitott Andrássy úti neoreneszánsz palota műemléki rekonstrukciója és a kor követelményeinek megfelelő modernizálása a Műemlékvédelem és adaptív újrahasznosítás kategóriában elnyerte az Europa Nostra-díjat. Az Európai Unió legrangosabb örökségvédelmi elismerését a nagyszabású műemléki projekt tervezője és a generálkivitelező konzorcium képviselői májusban Cipruson vették át, a szombat esti hangversenyen ezt a díjat láthatta először a nagyérdemű.