Kortárs zeneszerzők Buda Ferenc-emlékestje
A „Helyi szerzők, helyi zenei értékek Kodály városában – Kortárszenei hangversenyek három kecskeméti zeneszerző műveiből” című hangversenysorozat első alkalmát Buda Ferenc, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító tiszteletére és emlékére tartják. Az NKA támogatásával megvalósuló jövő keddi koncert első részében Orosz Csaba négy darabja csendül majd fel – két művet hangfelvételről hallhatnak az érdeklődők, kettőt pedig „élőben” –, majd Kovács Levente három új kompozíciójának ősbemutatója lesz. Az est Orosz Csaba Végszó – In Memoriam Buda Ferenc című alkotásával zárul. Az elhangzó zeneművekben a szerzők mellett Barna Beatrix (ének), Gulyás-Szabó Krisztián (ütő), Jámbor Zsolt (ének), Lauer Ágnes (monofónikus varázszongora), Pappné Gyalus Erika (cselló) és Pápa Gréta Virág (hegedű) – felvételről Ambrus Anett (ének), Dávid Orsolya (ének), Gedai Anett (oboa), Homoki Zsolt (ének), Miklósné Faragó Csilla (piccolo), Pusztainé Kovács Emese (ének) és Szabó Mátyás (ének) – működik közre.
„A megzenésített versek előadása az elmúlt ötven évben a könnyűzene egyik leágazásaként létrejött és napjainkban is életerős mozgalom. Ebbe a keretbe illeszkednek megzenésítéseim, néhány megszorítással – mondta zeneszerzői munkájáról a kedd esti koncert kapcsán Orosz Csaba, az M. Bodon Pál Zeneiskola tanára. – Kizárólag Buda Ferenc verseivel foglalkoztam eddig. Emellett pedig a kamarazenéléshez közelítő, több hangszerrel színesített feldolgozásokban érzem magam otthonosan. A darabok előadásában mindig számíthatok tehetséges és nagylelkű kollégáim segítségére.”
A nemrég Kodály Zoltán-díjjal kitüntetett kecskeméti zeneszerző, Kovács Levente ezekkel a gondolatokkal mutatta be három új darabját. „Az elsőt, a Téli tájkép című zongoraművemet a Pacséron, azaz Vajdaságban született és öregkorát Kecskeméten leélt festőművész, Szilágyi Gábor Téli tájból című festménye ihlette. Ezt követi a Vihar, eső és szivárvány című hegedűre és zongorára írt nagyszabású duóm. A 2009-es vázlatok alapján készült, de 2025-ben teljesen újrakomponált zeneművem egy elképzelt filmdráma zenéjeként igyekszik – a zene nyelvén – egyrészt a természeti jelenségeket: a vihar drámaiságát, a mennydörgést, villámcsapásokat, széllökéseket és az eső csepegését, valamint a szivárvány szépségét utánozni; másrészt az emberi lélekben és az életben is lezajló konfliktusokkal teli és megnyugvó, örömökben gazdag pillanatait átélhetővé tenni és a szépség győzelmének reményét megmutatni. A harmadikat pedig Buda Ferenc Zöld ág, boróka ága… kezdetű, rövid és ritmikus sorokból felépített költeménye ihlette, amelyet szoprán hangra, szintetizátorra és zongorára hangszereltem. A Kiskunság legkülönlegesebb növénye a boróka. A kellemes illatú, a terméketlen talajon a hideg, a meleg és a szárazság végletes megpróbáltatásait kibíró örökzöld növényként az1956-os forradalomban való részvétele miatt börtönbe vetett, elveit, hitét fel nem adó költő méltó megszemélyesítése.”
Személyes érintettségét sem rejtve Orosz Csaba meleg szavakkal invitálja, várja a zeneszeretőket az M. Bodon Pál Zeneiskolába, az október 21-i hangversenyre: „Több mint harmincöt éven át ismerhettem Buda Ferencet. Közös bennünk, hogy mindketten debreceniek vagyunk – ugyanabba a gimnáziumba, a Debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumba jártunk – és Kecskeméten találtunk második otthonra. Versei kezdettel fogva megérintettek, kulcsfontosságú sorai bennem élnek, velem maradnak. Megadatott nekem, hogy nemcsak a Kossuth-díjas költőt, a Nemzet Művészét ismerhettem meg személyében, hanem a nagyszerű embert is – inkább így, nagy betűvel: az Embert, akinek a hiányát aligha lehet kiheverni. A koncertet ajánlom mindazoknak is, akik ismerik és szeretik Buda Ferenc verseit.”