Közel 45 ezren látták az Év Kiállítása 2025 díjas avar tárlatot
A Cifrapalotában csaknem 598 napon át látogatható tárlat rekordhosszúságú nyitvatartással várta az érdeklődőket. A kiállítás eredetileg rövidebb időszakra készült, azonban a szakmai elismerést követően további hét hónappal meghosszabbították, így minden korábbi időszaki kiállítás látogatottsági rekordját megdöntötte a múzeumban.
A tárlat az utóbbi évek legjelentősebb régészeti, archeogenetikai és antropológiai kutatásain keresztül mutatta be az avarok mindennapjait és temetkezési szokásait. A látogatók olyan különleges leletekkel és történetekkel is megismerkedhettek, mint a fej nélküli férfi vagy a leprás asszony temetkezésének rejtélye, miközben betekintést nyerhettek egy csaknem másfél évezreddel ezelőtt élt közösség életébe.
A kiállítás alapját azok a nagyszabású feltárások adták, amelyek 2008 és 2025 között zajlottak a Duna–Tisza közén. A Budapest–Belgrád vasútvonal építését megelőző ásatások során Kiskőrös térségében egy jelentős avar kori településközpont körvonalazódott, míg Kecskemét térségében közel 3 millió négyzetméteren folyt régészeti feltárás. Az előkerült települések, temetők és leletek egyedülálló lehetőséget kínáltak arra, hogy a korszakot a legmodernebb tudományos módszerekkel – archeogenetikával, humánantropológiával és arcrekonstrukciókkal – mutassák be a nagyközönségnek.
A nagyszabású tárlat létrehozása közel másfél éves előkészítő munkát igényelt, és mintegy harminc szakember összehangolt munkájának eredményeként valósult meg. A kiállítás kurátorai Hajdrik Gabriella, dr. Rácz Zsófia és Wilhelm Gábor voltak, munkájukat régészek, antropológusok, genetikusok, látványtervező és grafikus mellett számos muzeológiai szakember segítette.
A kiállítás különleges látványvilágával és interaktív megoldásaival nemcsak a szakmai közönséget, hanem családokat, iskolai csoportokat és egyéni látogatókat is megszólított. A mintegy 80 perces tárlatvezetésekre az ország minden részéből érkeztek érdeklődők, akik egy különleges időutazás részesei lehettek.
A tárlat ugyan bezárult, emlékét azonban egy közel 300 oldalas, gazdagon illusztrált katalógus őrzi meg, amely részletesen bemutatja a kiállítás anyagát és az azt megalapozó kutatásokat. Az installáció egyes elemei a múzeum következő, A szkíták kora az Alföld szívében című kiállításában is megjelennek majd, azonban teljesen új formában, így a látogatók egészen más környezetben találkozhatnak velük újra.