Közös nevezőre szeretne jutni a város vezetése a közös képviselőkkel
A Városházán csütörtökön megtartott fórumon az alpolgármester kiemelte, hogy miután megbeszélik a társasházak részéről az aggályokat, meghallgatják a javaslatokat, összegyűjtik a felvetéseket, akár egy jogszabályváltozást eredményező előterjesztéssel is, értelemző kérésekkel, kérdésekkel fordulnak a jogalkotó felé, amely a tulajdonosok ésszerű kéréseit is figyelembe veszi. A Polgármesteri Hivatal Mérnöki Irodájának vezetője az eseményen leszögezte, olyan munkákról van szó, amelyek szakképesítést, speciális eszközöket, tudást, vagy gyakorlatot nem igényelnek, laikus szinten elvégezhetők az ingatlantulajdonosok részéről. Ilyen például az avar összegyűjtése, fűnyírás, hókotrás, a szemét összeseprése. Dr. Gajdácsi Zoltán leszögezte azt is, nem az a cél, hogy mindenhol és mindenkor kifogástalan, makulátlan állapotban legyen a zöldterület, de az elvárható, hogy ne mutasson gondozatlan állapotokat.
A rendelet szerint a tulajdonos köteles a településképbe illeszkedő módon gondoskodni
a) a tulajdonát képező ingatlan előtti járdaszakasz tisztán tartásáról,
b) a tulajdonát képező ingatlan előtti járda hiányában a kerítéstől mért egy méter széles közterületi területsávnak fenntartásáról és
c) ha az a) pont szerinti járda mellett közterületi zöldsáv is található, annak fenntartásáról és gondozásáról az útszegélyig.
Mindezek tisztázását követően mégis érkeztek olyan meglátások, problémafelvetések, kérdések a közös képviselők részéről, amelyek a felvezetőben elhangzottakkal ellentétesek. Például szóba kerültek a galambürülékkel teli utak, járdák takarítása, a törött padok rendbetétele, valamint az, hogy a lakók nem fogják kifizetni azt, ha szakembert kell hívni. Dr. Gajdácsi Zoltán többször hangsúlyozta a fórum alatt, hogy a szaktechnológiát igénylő munkák, mint például a galambürülék felszedése, vagy egy törött utcabútor helyrehozatala a közterületeken, az a város dolga. Az irodavezető azt is leszögezte, hogy a zöldfelületek, utak, járdák gondozása nem lakóközösségi, hanem tulajdonosi feladat.
Érkeztek ésszerű felvetések, aggályok is, úgy mint például, ha két ingatlan találkozási pontja egy adott terület, akkor hol van a határ, melyik épület mekkora részért felelős? Volt, aki azt kifogásolta, hogy a jelenlegi rendelet értelmében 1 hektárnyi területet kellene gondoznia. Ékezett olyan javaslat is, amely azt firtatta, hogy a nagyobb áruházak is ki kell vegyék részüket a terhek viseléséből, ugyanígy az oktatási intézmények is.
Az egyik közös képviselő szerint ezt a rendeletet el kell fogadni, és végre kell hajtani mindazt, amit kérnek tőlük. Arra a felvetésre pedig, miszerint van olyan helyszín, amelyhez 1 hektárnyi terület tartozik, úgy reagált, hogy bár valóban ez egy nagyobb terület, de van rá 300 lakó.
Dr. Fekete Gábor és Dr. Gajdácsi Zoltán is egyetértett több felvetéssel, leszögezték például, hogy ha az üzlethez tartozik egy adott terület, akkor azt a bolt tulajdonosának kell gondoznia, és amennyiben ezt nem hajlandó elvégezni, úgy azt szankcionálni fogják. Dr. Gajdácsi Zoltán azt is elmondta, hogy össze kell gyűjteni a speciális helyszíneket, és azoknál külön-külön kell meghatározni a területi lehatárolást, és elvégzendő munka tartalmát. Az irodavezető kiemelte, egy módszertant szeretnének kialakítani Kecskeméten, amely egy kompromisszumot jelenthet a jogalkotók, a város, az ingatlantulajdonosok és a lakók között.
Az egyik felszólaló azt vélelmezte, hogy a lakók direkt arra fognak bazírozni, hogy kevesebb legyen a fű, hogy ne kelljen azzal is foglalkozniuk.
Hahn-Tapodi Zsuzsanna, baloldali aktivista elmondta, hogy neki van egy méhlegelője és tart attól, hogy valaki le fogja vágni a rajta lévő füvet, mivel a lakosok azt csinálhatnak majd, amit csak akarnak.
Az egyeztetésen mindösszesen egy ellenzéki önkormányzati képviselő volt jelen a nyolcból, míg a Fidesz-KDNP frakcióból heten is ott voltak közösen gondolkodni a közös képviselőkkel.