Legyen nálunk is sikk a spárgaszedés!

Épp egy pesti családdal együtt érkezem a Bács Zöldérthez. Két kisgyermekük alig várja a zöldségszüretet, magukkal hozták a kiskutyájukat is, hisz mint mondják, a spárgaszüret felér egy családi kirándulással. A főváros nyüzsgése után együtt élvezik a vidék nyugalmát, a friss levegőt, na és persze azt, hogy közösen szedhetik le a hétvégi ebédnek valót.

Bűdi Zsolt navigálja ki a családot az 50 hektáros spárgaföldre. Ez nem számít különlegesnek, hisz minden „szeddmagadost” az egyik tulajdonos fogad, hogy megmutassa, hogyan kell betakarítani ezt a különleges zöldséget. Miközben terepjáróval szeljük a poros utat, Zsolt elmondja, hogy Pestről és Győr környékéről járnak le a legtöbben spárgát szedni, de sok a német vendégük is. Nyugaton ugyanis nagy divat spárgát szedni.

– Németországban, Ausztriában és Svájcban óriási hagyománya van, sőt sikknek számít spárgát szedni. Kimenni a szabadba, megkeresni, kitúrni a földből a spárgasípokat. Visznek magukkal törlőkendőt, nedves pelenkákat. Rögtön betakarják a növényt, hogy ne érje fény, úgy viszik haza, és azonnal feldolgozzák vagy megeszik – magyarázza Bűdi Zsolt, majd beavat a spárgaszedés helyes technikájába.

A zöld spárgához egy speciális szedőkést adnak, azzal kell „kiszúrni” a 10-15 centis sípot. A fehér spárgához jobban le kell hajolni, és két ujjal kell ki fejteni a földből. Ezek ugyanis bakhátban, kis földgerincben nőnek. Mindkét fajta szedése felér egy könnyed fitneszedzéssel.

A gyerekek is gyorsan belejönnek a spárgaszüretbe, élvezik, hogy turkálhatnak a földben. – Pesten nincs ilyen menő homokozó – mondja mosolyogva az anyukájuk, akinek negyedóra alatt meg is telik a kosara.

Zsolt azt is elmondja a családnak, csak annyit szedjenek, amennyit néhány nap alatt elfogyasztanak, a spárga ugyanis csak frissen fogyasztva jó. – Ez az egyik legértékesebb és egyben a legérzékenyebb zöldségféle – magyarázza Zsolt. – Ő a zöldségek királynője. Karcsú, elegáns, gyönyörű, de olyan érzékeny, mint egy mimóza. A növény naponta növeszt 15-20 centi spárgasípokat, ezeket a friss csírákat juttatjuk el a fogyasztókhoz.

Azért fontos, hogy minél előbb elfogyasszuk, mert amint kivesszük a földből az egynapos sípot és levegővel érintkezik, abban a pillanatban elindul egy pikkelyesedési folyamat. Kérget növeszt magán a zöldség, amitől fás lesz az állaga. A háziasszonyok döntő többsége már ilyen spárgával találkozik. A multiknál, sőt a piacon is jó esetben már két-háromnapos spárgához juthatunk, ami össze sem hasonlítható a frissen szedett, egynapos csírával. Fás, így többnyire nagy csalódás lesz, amikor az asztalra kerül.

– Mi az egyik legjelentősebb beszállítók vagyunk az Aldiba, az Auchanba, a Kiflibe és a Pennybe is, mégis mindenkit arra biztatok, hogy a tökéletes frissesség és a maximális élmény miatt közvetlenül a termesztőtől vásároljon, és a gurmék szedjék maguknak! – mondja Zsolt.

Miután leszedjük vagy megvesszük a friss spárgát, két napon belül el kell fogyasztanunk. Addig is hűvös helyen, nedves környezetben kell tárolni. Úgy marad roppanós és egészséges. A spárga ugyanis egy kincset érő gyógynövény – világosít fel a tulajdonos.

Szomorú tény, hogy itthon alig ismerik az emberek ezt a különleges gyógynövényt. Félnek tőle, macerásnak tartják, nem tudják hogyan kell elkészíteni. Még nagyobb fájdalmuk, hogy míg külföldről is rendszeresen járnak a Bács Zöldérthez „szeddmagadosok”, addig Kecskemétről elvétve. Az éttermek közül is csak néhánynak szerepel az étlapján a kecskeméti spárga. Ezen szeretnének változtatni, ezért nyitott néhány éve a fogyasztók felé a vállalat.

Bár a helyiek számára egyelőre kiaknázatlan lehetőség, hogy városukban van az ország legnagyobb spárgaföldje, több celeb is felfedezte már magának a borbási kertészetet. A spárga nagykövetük, Rácz Jenő, a Michelin-csillagos séf, Csernus doki pedig néhány naponta elzarándokol ide. Noszvaji éttermébe minden zöldséget a Bács Zöldérttől szerzi be. Számára kikapcsolódást jelent kimenni a földre, elbeszélgetni a tulajdonosokkal szüretelés vagy egy jó kávé mellett. A közismert pszichológus meggyőződése, hogy egy terápiával is felér kilátogatni ide.

Miközben én is megszedek egy ládát, azt is megtudom, hogy nem csak a spárgatermesztésben kiemelkedő a borbási gazdaság, náluk áprilistól novemberig tart a „szedd magad” akció. A Bács Zöldért Rt. ugyanis Magyarország legpatinásabb zöldség- és gyümölcstermelő, -értékesítő vállalata, közeleg megalakulásának 80 éves évfordulója. Jelenleg három család alkotja a vállalat tulajdonosi körét, név szerint Csányi Márta, Bűdi Sándor, valamint Bűdi Zsolt, Gulyás János és Gaál György.

– Kereskedelmi tevékenységünk jelentős mértékben visszaszorult, teljesen szándékosan. A zöldség-gyümölcs kereskedelem ugyanis rendkívül ingoványos terület, az üzletláncokban alig van már magyar áru. Ilyen körülmények között kisebbfajta csoda, hogy még működünk – vélekedik Zsolt, majd hozzáteszi: ez a tulajdonosok elkötelezettségének köszönhető.

Végeztünk a spárgaszedéssel, így egy terepjáróval teszünk egy nagy kört a környező földeken. 250 hektáros területen gazdálkodnak, ez Magyarország legnagyobb ilyen típusú kertészete. Téli időszakban tíz körüli, termelési időszakban 200-250 a munkatársuk. (A spárgát például minden nap le kell szedni, másképp virágozni kezd a növény.)
Zsolt szomorúan mutatja meg a kajszibarackost, amit a legmodernebb gépekkel próbáltak megmenteni a fagytól, sajnos sikertelenül. Az elmúlt négy évben csak tavaly hoztak termést a sárgabarackfák.

– Ez például egy különleges olasz fajta, szív alakú gyümölcsöt hozna – mutatja, de sajnos elvétve látható egy-két barack a hatalmas fákon.

Csodálkozva hallom, hogy ez az ország egyetlen kertészete, ahol április 1-jétől novemberig folyamatosan van mit szedni. Először a spárgát, majd a tizenegy gyümölcsfajt: cseresznyét, meggyet, kajszibarackot, őszibarackot, birst, csemegeszőlőt és nektarint. Minden gyümölcsük korán terem, sok fajta igazi kuriózumnak számít.

– Beutaztam a világot, hogy a legjobb fajta gyümölcsöket hozzam ide. Hatalmas jogdíjakat fizettünk a klubfajtákért, amit rajtunk kívül nagyon kevesen tettek meg Magyarországon. A gyümölcs azonban meghálálja. Ezen a gyorsan melegedő, vizet átengedő homokon ilyen sok napsütés mellett olyan ízvilágot tudunk produkálni, amire sehol máshol az országban nem képesek. Szülőhelyemen, Zemplénben is telepítettem ugyanezekből a fajtákból, gyönyörű gyümölcsöt termelünk ott is, de 3-4 fokkal mindig alacsonyabb a cukortartalom az itteninél. Itt minden gyümölcs édesebb, muskotályosabb lesz, kiteljesednek az ízek, ezért a sztár pálinkafőzők is előszeretettel keresik az innen származó alapanyagokat – büszkélkedik Zsolt, amikor már a szilvásnál járunk.

Aztán a paprikaföldek felé vesszük az irányt. 62 fajtából több mint egymillió tövet ültettek el, a jalapenótól kezdve a kápia fajtákig. Csodálatos a paradicsomkertészetük is. – Az olasz San Marzano, a csokoládé, citromsárga savmentes paradicsomunkért Bécsből is eljönnek – meséli a tulajdonos.

– Sok szempontból rossz helyen vagyunk, nagy kihívásokkal küzdünk, de a termésünk az maga a csoda - állítja a tulajdonos. Az sem mellékes, hogy zöldségeik, gyümölcseik termesztéséhez a lehető legminimálisabb vegyszert használják, mert az ökológiai növényvédelmet tartják követendőnek.

Visszaérünk a Bács Zöldért piacteréhez, ahol ládákban várja a spárga, hogy az egyfokos sokkoló zuhanyfürdő után a multikba szállítsák. Jó látni, hogy közben néhány család is érkezik, hogy vigyen a zöldségek királynőjéből.

– Azon dolgozunk, hogy minél többen jöjjenek, legyen nálunk is sikk a spárgaszedés – árulja el búcsúzáskor Bűdi Zsolt, aki a városmarketing terén is nagy lehetőségeket lát ebben a zöldségben. Célja, hogy Kecskemét városa legyen a spárga gasztroturizmus központja.