Március 24. hétfő, Gábor, Karina

Megfestelek égszínkékre - kékfestő mesterség szakmai napot tartottak

2025. 03. 22., 15:33
A 40. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál keretein belül rendezte meg szombaton a Népi Iparművészeti Gyűjtemény a kékfestő mesterség szakmai napját, „Megfestelek égszínkékre” címmel. A rendezvény a múzeum időszakos kiállításához, a „Kékfestő mesterség Bács-Kiskun vármegyében” című kiállításhoz kötődött. A meghívott szakemberek, előadók, mint például Dr. Méri Edina, kékfestő kutató és Sárdi János kékfestő mester, népi iparművész, a mesterség titkairól, történelméről és jövőjéről tartottak előadást.
A galéria 14 képet tartalmaz

A szervező, Szabó Kocsis Zsuzsanna elárulta, minden kiállításukhoz szeretnének egy szakmai napot kapcsolni, hiszen felbecsülhetetlen értéket nyújthat egy előadás, kötetlen beszélgetés, vagy műhelybemutató az érdeklődőknek. Arról nem is beszélve, hogy ezek a mesterek sokszor a kiállított tárgyak készítői.

2024. október 11-én nyitottuk meg a „Megfestelek égszínkékre - Kékfestő mesterség a Bács-Kiskun vármegyében” című kiállításunkat, és már akkor megfogalmazódott bennünk, illetve a korábbi kiállításaink kapcsán is, hogy ezekhez a tematikus, időszakos kiállításokhoz mindig szeretnénk egy szakmai napot is kapcsolni, ami abban segít, hogy kicsit elmélyüljünk, mélyebbre ássunk a témában. Ilyenkor a téma szakértőit hívjuk meg, mint ahogy a mai napon is, akik komolyabb és hosszabb előadásokkal tudják a nagyérdeműnek elmesélni, hogy miről is szól egy adott mesterség, jelen esetben a kékfestő mesterség. Ehhez kapcsolódik az időszakos kiállításunk, ami pedig körbejárja magának a mesterségnek a múltját, technikai hátterét, mintakincsét
— hangsúlyozta Szabó Kocsis Zsuzsanna, néprajzkutató muzeológus, gyűjteményvezető.
”

2018 novemberétől a kékfestés az UNESCO Szellemi és kulturális örökségének része. A rendezvényen előadó Sárdi János, a Nagynyárádi kékfestő műhely tulajdonosa elmondta, ez rengeteget segít a szűk létszámú, de világhírű mesterség őrzőinek. A szakember hozzátette, az elsődleges előnye, hogy sokkal jobban odafigyelnek a szakemberekre. "Ez egy régi, ritka mesterség, majdhogynem kihaló lett. De aztán szerencsére ez a néhány műhely azösszefogással nagyon jól talpra tudott állni és remélem, hogy hosszú ideig még ez az 5 műhely el fogja tudni látni az igényeket Magyarországon."

E gyönyörű sötétkék minták nemcsak a mesterembereknek okoznak különleges, nosztalgikus érzést. A nagynyárádi kékfestő elárulta, bárhova megy, mindig talál olyanra, akit szívmelengető érzések kötnek ezekhez a ruhadarabokhoz.

Mindenkinek egy kicsit a múltját hozza vissza. Nagyon sokszor vagyunk vásárokban, és mikor meglátják, hogy kékfestő, azt hallom, hogy „Jaj! A nagymamám is ilyet viselt!”  úgyhogy ez is serkent, meg hát nagyon szép dolgokat, modern dolgokat is lehet belőle csinálni, és remélem hogy egyre inkább fog terjedni.
— hangsúlyozta Sárdi János kékfestő népi iparművész.
”

A terjedeszkedést pedig nem csak nagymamáink körében figyelhettük meg. A kékfestő nem csak a népviselet vagy lakástextil része, könnyen beépíthető a fiatalok ruházatába, a mai divatba is-mondta Huszár Erzsébet, pécsi egyetemista, a nagynyárádi műhely inasa, aki azt is kifejtette, mitől értékes egy kékfestés:

„Kézműves. Szerintem ez maga, hogy nem gép készíti, hogy az ember áll mellette, hogy minden egyes mintánál egyet-egyet leüt, maga a folyamat sem egy perces munka, így számomra ez érték.”

A kékfestést nem is tudná gép elkészíteni, hiszen egy több évszázados hagyományú technika, aminek képviselői a mai napig a tradicionális módszerrel gyártják ruháikat. Ezen családok, ahol szülőről gyermekre öröklődik a mesterség, ugyanúgy a szellemi és tárgyi örökség részét képezik, mint termékeik. Erről tartott előadást Dr. Méri Edina, kékfestő kutató, a pápai Kékfestő Múzeum szakmai vezetője.

„Ezek a műhelyek a 19.  században, valamelyik a 18. században már megalakult, és több generáción keresztül folytatta a kékfestést, és sikerült megtartani a műhelyt, annak ellenére, hogy rengeteg válság, gazdasági válság volt az évtizedek alatt. Energiaválság, nyersanyag hiány is befolyásolták a műhelyek működését, mégis talpon tudtak maradni, és ezt a hagyományos eljárást folytatják, aminek még most is van keletje és fogyasztója.” A kiállítás már csak egy hétig elérhető a Népi Iparművészeti Gyűjteményben, utána más programmal készül a múzeum, ami szintén a Tavaszi Fesztivál izgalmas eseménye lesz.