Megfestelek égszínkékre - kékfestő mesterség szakmai napot tartottak

A szervező, Szabó Kocsis Zsuzsanna elárulta, minden kiállításukhoz szeretnének egy szakmai napot kapcsolni, hiszen felbecsülhetetlen értéket nyújthat egy előadás, kötetlen beszélgetés, vagy műhelybemutató az érdeklődőknek. Arról nem is beszélve, hogy ezek a mesterek sokszor a kiállított tárgyak készítői.
2018 novemberétől a kékfestés az UNESCO Szellemi és kulturális örökségének része. A rendezvényen előadó Sárdi János, a Nagynyárádi kékfestő műhely tulajdonosa elmondta, ez rengeteget segít a szűk létszámú, de világhírű mesterség őrzőinek. A szakember hozzátette, az elsődleges előnye, hogy sokkal jobban odafigyelnek a szakemberekre. "Ez egy régi, ritka mesterség, majdhogynem kihaló lett. De aztán szerencsére ez a néhány műhely azösszefogással nagyon jól talpra tudott állni és remélem, hogy hosszú ideig még ez az 5 műhely el fogja tudni látni az igényeket Magyarországon."

E gyönyörű sötétkék minták nemcsak a mesterembereknek okoznak különleges, nosztalgikus érzést. A nagynyárádi kékfestő elárulta, bárhova megy, mindig talál olyanra, akit szívmelengető érzések kötnek ezekhez a ruhadarabokhoz.
A terjedeszkedést pedig nem csak nagymamáink körében figyelhettük meg. A kékfestő nem csak a népviselet vagy lakástextil része, könnyen beépíthető a fiatalok ruházatába, a mai divatba is-mondta Huszár Erzsébet, pécsi egyetemista, a nagynyárádi műhely inasa, aki azt is kifejtette, mitől értékes egy kékfestés:
A kékfestést nem is tudná gép elkészíteni, hiszen egy több évszázados hagyományú technika, aminek képviselői a mai napig a tradicionális módszerrel gyártják ruháikat. Ezen családok, ahol szülőről gyermekre öröklődik a mesterség, ugyanúgy a szellemi és tárgyi örökség részét képezik, mint termékeik. Erről tartott előadást Dr. Méri Edina, kékfestő kutató, a pápai Kékfestő Múzeum szakmai vezetője.
„Ezek a műhelyek a 19. században, valamelyik a 18. században már megalakult, és több generáción keresztül folytatta a kékfestést, és sikerült megtartani a műhelyt, annak ellenére, hogy rengeteg válság, gazdasági válság volt az évtizedek alatt. Energiaválság, nyersanyag hiány is befolyásolták a műhelyek működését, mégis talpon tudtak maradni, és ezt a hagyományos eljárást folytatják, aminek még most is van keletje és fogyasztója.” A kiállítás már csak egy hétig elérhető a Népi Iparművészeti Gyűjteményben, utána más programmal készül a múzeum, ami szintén a Tavaszi Fesztivál izgalmas eseménye lesz.