Elhunyt Benedek Miklós, a Nemzet Színésze

2024. 01. 09., 11:49
Méltósággal viselt betegség után, életének 78. évében kedd reggel elhunyt Benedek Miklós, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, színházi rendező, érdemes és kiváló művész - tájékoztatta a család az MTI-t.
Budapest, 2024. január 9. Méltósággal viselt betegség után, életének 78. évében elhunyt Benedek Miklós, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, színházi rendező, érdemes és kiváló művész. A felvétel 2023. szeptember 8-án készült Budapesten. MTI/Czimbal Gyula

A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja élete végéig színpadon állt - írták a közleményben.

Benedek Miklós 1946-ban született Budapesten, apja Benedek Tibor, a pesti kabarék elmaradhatatlan figurája volt. Emlékei szerint ötéves kora óta színész akart lenni. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán Szinetár Miklós osztályába járt, 1965-ben egyik osztálytársával, Vallai Péterrel megnyerték a Ki mit tud paródiakategóriáját. 1969-ben diplomázott, majd a Nemzeti Színházhoz szerződött. Ő volt a szellemi atyja a Budapest Orfeum című zenés produkciónak, amelyet 1979-ben Császár Angelával és Szacsvay Lászlóval közösen hoztak létre. A legendás előadást különböző
színpadokon csaknem négyszázszor játszották el egy évtizeden át, és bejárták vele a világot is. 1983-tól húsz évig volt a Katona József Színház tagja, itt kezdett el rendezni is.

A 2002-ben megnyílt új Nemzeti Színházba Schwajda György hívta meg, Prosperót játszotta Shakespeare A vihar című komédiájában. Egy év múlva, már Jordán Tamás igazgatása alatt lett a társulat tagja, 2009-ben azonban megszűnt szerződése, ismét szabadúszó művész lett. 1992-től tizenöt évig oktatott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A kilencvenes években a Magyar Színészkamara ügyvivője, 2017 óta az Orlai Produkciós Iroda társulatának tagja volt.

Szabadúszó művészként az ország szinte minden színházában játszott vagy rendezett.

Benedek Miklós a két háború közötti pesti polgár figuráját, stílusát, modorát keltette életre, de alakításában mindig volt egy kis fintor, kis tragikomédia. Klasszikus szerepekben és modern darabokban egyaránt emlékezetes alakítást nyújtott, többek között a Katona József Színházban a Mirandolinában, a Tarelkin halálában és Füst Milán Catullusában, valamint Bulgakov Menekülésében. A Játékszínben eljátszotta a Hyppolit, a lakájt, a Nemzetiben Pilátust a Mester és Margaritában. A Vígszínházban szerepelt a Csókos asszony, a Nóra és a Játék a kastélyban című darabokban.

Rendezőként több Heltai- és Molnár-darabot, számos komédiát, zenés játékot vitt színre, ő jegyzi Szacsvay László Szép Ernő-estjének színpadra állítását is.

Számtalan tévé- és játékfilmben is feltűnt, mint a Fényes szelek, A Pogány Madonna, az Akli Miklós, A három testőr Afrikában, a Presszó, a Sorstalanság, a De kik azok a Lumnitzer nővérek? vagy az S.O.S. szerelem!, Szabadesés. Szerepelt a Turnéban és A szeleburdi család című tévéfilmben, a Macskafogó című rajzfilmekben Mr. Teufelnek kölcsönözte hangját, s ő volt Sut, a tépett farkú róka hangja is a Vukban.

Nagyobbik fia, Benedek Tibor háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a magyar férfiválogatott egykori szövetségi kapitánya 2020-ban hunyt el. Kisebbik fia, Albert a családi hagyományt folytatva rendezőasszisztensként, íróként és fordítóként, és színészként is tevékenykedik.

Benedek Miklóst 1981-ben Jászai Mari-díjjal, 1989-ben érdemes művész címmel jutalmazták. 1998-ban vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést, 2012-ben kiváló művész címmel ismerték el. 2016-ban Kossuth-díjjal tüntették ki utánozhatatlanul eredeti, kifinomult és elmélyült játékmódja, rendkívüli stílusérzékről tanúskodó emblematikus szerepformálásai, valamint a klasszikus kabarék világát is népszerűsítő kivételes és méltán nagyra értékelt művészi pályája elismeréseként. 2020 óta a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, tavaly szeptemberben a nemzet színészei közé választották a július 19-én elhunyt Balázsovits Lajos helyére.

(MTI)

Kecskeméti kötődések

Kecskeméten, az Erdei Ferenc Megyei Művelődési Központ színháztermében is gyakran fellépett. Így például 1982 márciusában Budapest-Orfeum címmel egy korszak – 1907–1945 – dalait, verseit, jeleneteit mutatta be a Nemzeti Színház kamaratársulatának tagjaival, Császár Angélával és Szacsvay Lászlóval. Két évvel később Zágon István – Nóti Károly – Eisemann Mihály Hippolyt, a lakáj komédiájának címszerepében is zajos sikert aratott.

A hírös városban rendezőként is bemutatkozott, a Kelemen László Kamaraszínházban 2013-ban Cseke Péter felkérésére ő állította színpadra Vitéz Miklós és Vadnai László zenés vígjátékát, a Meseautót. A produkciót a népszerű irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat, a Bárka színikritikusa így méltatta: „Megfigyelhető Kecskeméten – de szerte az országban is – a színészek újbóli szerepvállalása a rendezői feladatkörben, ellencsapásaként mintegy az elmúlt évtizedek hivatásos rendezői diktatúrájának. [...] Benedek Miklós Meseautó-rendezése például országosan kiemelkedő teljesítmény a mulattatva filozofálás kategóriájában.”.

Varga Géza