Meghalt Sebő Ferenc, a táncházmozgalom alapítója
KÖZLEMÉNY
A gyászhírt az általa alapított Sebő-együttes jelentette be a Facebookon, egy József Attila-idézet kíséretében:
„Hát dolgoztam hiven,
zümmögve, mint a rét.
Milyen könnyű a menny!
A műhely már sötét.”
„Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!”
A folkradio.hu-n közzétett életrajza szerint Sebő Ferenc a a székesfehérvári zeneiskolában kezdtem meg zenei tanulmányait, később pedig a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát.
Ezt követően építészként helyezkedett el, majd utóbb, 1989-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi ágazatának zenetudományi szakán is diplomát szerzett.
Mindeközben énekesként és zeneszerzőként 1969-ben mutatkozott bea BME Egyetemi Színpadán.
1971-től 1973-ig emellett a 25. Színház zeneszerzője és előadója volt, továbbá szerepelt Jancsó Miklós Még kér a nép és Zolnay Pál Fotográfia című filmjeiben. Rádió- és televíziószereplések mellett 1973 és 1980 között a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete Bartók Béla amatőr táncegyüttes zenei vezetője is volt, továbbá bekapcsolódott a népzenekutatásba is: a Népművelési Intézet kutatási osztályának előadója lett.
Ebben az időszakban volt tagja a Kassák Klubnak is, és megszerettette a fiatalokkal az erdélyi magyar táncokat, énekeket. Timár Sándorral együtt a magyar táncház mozgalom meghatározó alakja volt.
A Magyar Televízió Zenei Osztályán népzenei szerkesztőként, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakán pedig népzeneoktatóként dolgozott. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársaként népzenével kapcsolatos kutatómunkát végzett még kései éveiben is.
1991-től a Magyar Televízió munkatársaként az ő szerkesztésében kerültek adásba a népzenei és régizenei témájú műsorok.
Számos költészeti ismeretterjesztő sorozatban működött közre, zenét írt a gyerekeknek készített Cimbora című műsorhoz. A Fölszállott a páva című televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató zsűrijének elnökeként is tevékenykedett, önálló rádióműsort is jegyzett Népzene-Sebő címmel.
1996 és 2001 között a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője volt, 2002-2011 közt az általa alapított Hagyományok Házának volt a szakmai igazgatója.
2012-ben Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát, 2014-ben a Nemzet Művészének választották.
A Sebő Együttes alapítójaként több mint harminc lemezt jelentetett meg. Kiemelkedőek versmegzenésítései (József Attila mellett Weöres Sándor, Nagy László), valamint számos filmzene és színházi kísérőzene fűződik a nevéhez.
Sebő Ferenc szerepelt a táncházmozgalomról szóló filmben, a Magyar Menyegzőben is, amely az MTVA közreműködésével készült és az idei év elején debütált a mozikban.
A táncházmozgalom alapítójának egyik – ha nem a – legfontosabb gondolata, amely az életművét is tükrözi, az volt:
„A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!”
kép és szöveg: mti
Sebő Ferenc utoljára 2024 januárjában volt Kecskeméten, az eseményről Borda Máté kollégánk tudósított: itt