Sebő Ferenc volt a Csipkefa táncház vendége
A Hegedűs Zoltánék által szervezett Csipkefa táncházak újabban igazán nagy neveket hoznak Kecskemétre, nemrég a híres magyarpalatkai zenészdinasztia, a Codoba-család volt a vendég. De nem kellett messzire menni ahhoz sem, hogy karácsony előtt a szászcsávási bandát hallhassuk élőben Lajosmizsén. És mindezt adomány-alapon. El vagyunk kényeztetve.
Sebőék estje a szokásos Csipkefa táncházaknál egy órával korábban, 19.00 órakor kezdődött egy anekdotákkal fűszerezett előadással, melyben Sebő felidézte a táncházmozgalom 1970-es évek elején kibontakozó kezdeteit. Annak ellenére, hogy jórészt felolvasta a szöveget, végig fenn tudta tartani a közönség figyelmét. Ebben minden bizonnyal az is szerepet játszott, hogy gyönyörű hang- és videófelvételeket játszott be régi gyűjtésekből, köztük azt a széki gyűjtést, amely először varázsolta el őket annak idején. A széki négyest mutató videón viseletben láttuk táncolni a helyieket. Mint Sebő hozzáfűzte, annak idején még hétköznap is viseletben jártak Széken, ebben a külső hatásoktól jórészt elzárt mezőségi faluban.
Szintén emlékezetes volt a palatkai banda játékát bemutató stúdiófelvétel, melyet annak idején Sebő mint a Magyar Televízió szerkesztője készített. A felvételen a nemrég Kecskeméten járt Codoba Florin nagyapja, a nevét még k-val író Kodoba Béla volt a prímás. Ez a nyerseségében is gyönyörű tánczene évszázadokkal ezelőtt a kor popzenéje volt – mondta Sebő Ferenc. Mozart korában a nemesi udvarokban klasszikus zenét játszottak, de kint a nép erre táncolt. Ez a zene Erdélyben a 20. század második feléig is fennmaradt, sőt a gyűjtéseknek és a táncházmozgalomnak köszönhetően napjainkig él és virul.
Az előadás egyik fénypontja Soós Réka éneklése volt. Sebő zenésztársától, a Junior Prima-díjas énekesnőtől egy hátborzóngatóan szép székit hallhattunk, hangszeres kíséret nélküli előadásban. Réka az előadás után következő rövid koncerten is énekelt és hegedült, rajta kívül a kecskeméti kötődésű Barvich Iván muzsikált fúvós hangszereken, Sebő pedig gitáron és tekerőlanton kísérte az énekeket, köztük József Attila és Weöres Sándor versfeldolgozásait. Elhangzott sokak kedvence, a Bóbita is.
Ami ezután következett, az a Csipkefa táncházak rendszeres látogatóinak már nem volt újdonság, hacsak nem a résztvevők létszáma, ami most minden eddigit meghaladott. A házigazda Csipkefa zenekar moldvai táncokat kísért, melyek ezúttal teljesen megtöltötték a Cliché hátsó terét, akár a Kecskésről, akár a Szederinda rindáról vagy épp az Ördög útjáról volt szó. A moldvai blokkok között Hegedűs Máté és zenésztársai jóvoltából vonós népzenére is lehetett táncolni, ebből három rend volt az este folyamán: elsőként egy széki (benne négyessel, páros tánccal, majd férfitáncokkal), másodikként vajdaszentiványi, végül mezőségi.
Igazi néptáncos ünnep volt ez az este. Mint a Csipkefa Facebook-oldalán olvasható, Sebő Ferencéktől nagyon szép szavakat kaptak elköszönéskor: "Példás hozzáállású, sok szállal átszőtt, kiváló hangulatú közösség található Kecskeméten, ahová öröm volt eljönni. Csak így tovább!" Várjuk a folytatást! Az idei dátumok már megtalálhatók a Facebookon.