Megjelent a legújabb Gazdasági Ablak

Miért éppen Kanada? - Kanadai-magyar üzleti fórum címmel szervezett március 19-én üzleti találkozót a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Kanada nagykövetségével, a kanadai piac iránt érdeklődő, vagy a már ott jelen lévő, de üzleti kapcsolatait bővíteni kívánó vállalkozásoknak.

27 vármegyei vállalkozás képviselője vett részt a konzultáción. Az üzleti fórum elsődleges célja az volt, hogy segítse a magyar, ezen belül a vármegyei vállalkozásokat. Gaál József, a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke miután köszöntötte a résztvevő vállalkozások képviselőit és a szakmai előadókat, ismertette: nagyon fontos a különböző országokkal való kapcsolatok kialakítása és erősítése.

Kanada nagykövetségének ideiglenes ügyvivője tartott elsőként előadást, melyből többek között kiderült az is, hogy Kanada a 15. legnagyobb befektető Magyarországon, és az is, hogy a kereskedelmi kapcsolat virágzik Magyarország és Kanada között.

Hozzátette: egy friss statisztika alapján a kanadai export stagnál, a magyar export egyre jobban növekszik. Elsősorban olyan városokat keresnek fel hazánkban, ahol a kereskedelem jelentős, ilyen Kecskemét is, keresve az együttműködési lehetőségeket.

A keddi találkozón a kanadai-magyar kereskedelmi kapcsolatokról, az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásról a CETA-ról, és a nagykövetség kereskedelmi tanácsosának küldetésről és feladatairól konzultáltak, tanultak a szakemberek.

Adószakmai napot tartottak az átalányadózó egyéni vállalkozók számára március 21-én, csütörtökön a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarában.

Az átalányadózó egyéni vállalkozók szja-, járulék- és szocho-kötelezettsége 2024-ben című rendezvényen - mely online is követhető volt - Horváthné Huszka Bernadett, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tájékoztatási Igazgatósága Dél-alföldi Tájékoztatási Osztályának szakértője nyújtott információkat az érdeklődők számára. Kitért többek között a göngyölítési módszerre, a kieső idők miatti arányosításra, és kiderült az is, milyen kedvezményeket vehetnek igénybe az átalányadózó egyéni vállalkozók.

Átfogó ismereteket nyújtott a személyi jövedelemadózásról, kitérve arra, milyen esetekben lehet az átalányadózást választani, és hogyan lehet átalányadózásra vagy arról áttérni.

Fontos témaként foglalkozott előadásában a szüneteltetés alatt érkező bevételek kezeléséről, ennek szabályai ugyanis tavaly megváltoztak. Említést tett arról is, hogyan kell eljárni akkor, ha év közben esik ki valaki az átalányadózásból, és kénytelen az év elejéig visszamenőleg áttérni a vállalkozói személyi jövedelemadózásra. Részletesen ismertette a járulék és a szociális hozzájárulási adó szabályait, külön szólva a göngyölítés módszeréről, amit tavaly vezettek be.

Hallhattak az érdeklődők a kieső idők miatti arányosítás szabályairól is. Mint elhangzott, kieső időként kétfajta idő ismert. Nem mindegy, hogy a biztosítás szünetel, vagy a járulékfizetés alól mentesül a vállalkozó. A biztosítás szünetelése ugyanis befolyásolja, hogy a negyedévre jutó göngyölített járulékalapot, egybe, kettőbe vagy háromba osszuk. Emellett azt is befolyásolhatja, hogy egy hónapon belül kell-e arányosítani a 30 napos szabály segítségével. A járulékfizetés alól mentes időszak viszont kizárólag a hónapon belüli osztószámban játszik szerepet – hívta fel rá a figyelmet Horváthné Huszka Bernadett.

Szó esett a különböző kedvezmények figyelembevételéről is. Az átalányadózók mindhárom adónemben élhetnek kedvezményekkel. Szja adóalap kedvezménnyel értelemszerűen csak akkor, ha van szja-val terhelt adóalapjuk. Járulékkedvezménnyel akkor élhetnek, ha van járulékuk, illetve a családi kedvezmény adórészét elhasználták. A szocho esetében pedig a megváltozott munkaképességűek kedvezményével élhetnek a vállalkozók, amennyiben megfelelnek a feltételeknek.

Tavaly kétszer is változott a családi kedvezmények számítása, így erről is részletesen beszámolt a NAV szakértője. Mint elhangzott, kétféleképpen lehet igénybe venni a kedvezményeket: úgymond „előlegként” a járulékbevallásban, másrészt az év végi személyi jövedelemadó bevallásban egyben lehet igényelni.

A 23SZJA és a 2458 bevallások kitöltéséhez is segítséget nyújtott az előadó, különböző eseteket taglalva. Rátért arra, milyen bevallásokat kell benyújtani, milyen nyomtatványok szükségesek hozzá, kell-e és ha igen, hogyan kell számolni a járulék és szocho alapot, hogyan kell a kieső időkkel számolni.

A gyakorlatorientált, számításokkal, táblázatokkal alátámasztott előadás végén a résztvevők is feltehették kérdéseiket, egyéni esetekhez is segítséget nyújtott a szakértő.

A holland piac iránt érdeklődő vállalkozásoknak kedvezett a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara március 27-i, délelőtti eseménye. A Holland–magyar üzleti fórum címmel szervezett tájékoztatóval egybekötött konzultáción jelen volt a Holland Királyság Nagykövetségének magyarországi nagykövete és képviseltette magát a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara is.

Az iparkamara székházában megtartott üzleti találkozóra előzetes regisztrációt követően várták a holland piac iránt érdeklődő, illetve a piacon már részt vevő vagy oda készülő vállalkozások képviselőit.

Témái között szerepelt a fenntartható mobilitás a smart logisztikában, a körforgásos gazdaság, a klíma és energia, valamint a mezőgazdaság. A konzultáció fő célja az üzleti kapcsolatépítés volt.

Bács-Kiskun vármegyében mintegy 20 holland tulajdonosi érdekeltséggel működő cég van különböző területeken a gépipartól az élelmiszeriparon keresztül a logisztikáig. Nagyrészt ők a vármegye TOP 100-as listájában is megtalálhatók, komoly gazdasági teljesítményű cégek. Közülük néhányan jelen voltak a fórumon, hiszen a kamara számára fontos, hogy velük is kapcsolatokat tudjanak építeni és a helyi kis- és középvállalkozások is megtalálják az utat hozzájuk.

Az iparkamara arra törekszik, hogy az üzleti kapcsolatokból az itt működő cégeknek bevétele legyen, munkahelyeket teremtsenek és az adózásban is jelentkezzen mindez.

Fontos adatként említette továbbá a nagykövetasszony, hogy a két ország közötti export-import 13 milliárd EUR kereskedelmi értékű. Az aktuális holland-magyar fórum kapcsán a nagykövetasszony is kiemelte a kapcsolatépítés jelentőségét.

A holland nagykövetség részéről Szabó Éva gazdasági és kereskedelemfejlesztési vezető azon lehetőségeket vázolta a jelenlévő vállalkozásoknak, hogyan köthetnek üzletet holland cégekkel.

A Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara, a Dutcham részéről Rakos-Szegleti Beáta ügyvezető tartott rövid tájékoztatást a fórumon, rajtuk keresztül is jó lehetőség adódhat a vállalkozók, cégek részére a kapcsolatépítéshez.