November 21. csütörtök, Olivér

Megmozdult a föld a 400 szürkemarha vonulásától

2024. 07. 07., 16:22
Nem mindennapi látvány volt, ahogy közel 400 szürkemarha átvonult a Tisza-hídon. Tiszaalpárról indultak az állatok szombaton kora reggel, és fél 10 magasságában érkeztek meg. A gulya kíséret, ostorcsattogtatókat is kapott, köztük volt Bársony Anett világbajnok ostorpattogtató is. A hajtás után az Agrohof Kft. telephelyén zajlottak a programok, ahol többet között egy 400 kilós ökröt is megsütöttek.
Fotó: Molnár H. Boglárka
A galéria 41 képet tartalmaz

Hatalmas erőt demonstrálva érkezett meg a közel 400 szürkemarha szombat délelőtt a régi Tiszaugi-hídhoz. A gulyahajtás már hagyománnyá vált a térségben, melyet az Agrohof Kft. szervez.  A 3 generáción átívelő céghez 1300 szürkemarha tartozik, belőlük láthattak az érdeklődők egy-egy nagyobb csapatot. A gulyahajtás mellé immáron második alkalommal szerveztek meg családi napot.

A rendezvényen a világbajnok ostorpattogtató, Bársony Anett is részt vett, de traktoros bemutató, táncbemutatók és szablyavívás is várta a Tiszaugra érkezőket. Emellett kézműves vásárral, programokkal és koncertekkel készültek a szervezők.

Szeretnénk, ha mások is, főleg, akik nem annyira ismertek ebben a témában, belemerülnének ebbe a hagyománytartó rendezvénybe. A gulyahajtást, illetve a hozzátartozó kézműves árusok, és az egész rendezvény adta hangulatot átéreznék.
— mondta az esemény ötletgazdája, Földvári László.
”

Az eseményen Feldman Zsolt államtitkár az őshonos magyar fajtáról, illetve annak tartásáról beszélt és kitért arra is, hogy ez egy olyan szép hagyomány és tradíció , mely látványosságként is megmutatja azt az erőt, azt a dinamizmus, és azt a nagyon mély tradíciót, amelyre ma, a 21. században is épül és épít a magyar agrárium.

A szürke marha néhány száz évvel ezelőttig az egyik legfontosabb magyar exportcikk volt. A magyar alföld jelentős része abból élt, hogy Nürnbergbe, Münchenbe, Ulmba, stájer vagy éppen olasz piacokra az itteni hajdúk akár évente százezer állatot is elhajtottak. Igény volt rá
— tette hozzá beszédében az államtitkár rámutatva arra, hogy a szürkemarha tenyésztéséből élt az alföld jelentős része a török idők második felében.
”

Az Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor beszédében arról szólt, hogy hogyan is menekült meg ez az őshonos faj a Szürkemarhák Egyesületének köszönhetően, akiknek tagjaival Lakiteleken találkozott először.

Akkor ismertem meg Bodó Imrét, akinek köszönhető, hogy fennmaradt egyáltalán az ősi, magyar szürkemarha és rendkívül áldozatos munkájának, munkatársainak köszönhető az, hogy nem pusztult ki az eredeti, az ősi, magyar, szilaj, szürkemarha állomány
— mondta el az országgyűlési képviselő.
”

A résztvevők megismerkedhettek a gulyahajtás fortélyaival, az állattartás történetével és a vidéki élet szépségeivel. A résztvevők az új köntösbe öltöztetett hagyományainkat élhették át közösen.