Múzeumügy Kecskeméten

1873-ban miniszteri rendelet hatására közgyűlési határozatban rendelték el előmunkálati bizottság létrehozását, amelynek feladata egy alapszabály tervezet létrehozása volt. Hamar munka ritkán jó alapon a gyümölcs 9 évvel később érett meg, a szabálytervezetet Hornyik János városi főjegyző készítette.

Az alapszabályok átvizsgálására és szentesítésére, valamint a tagság megalakítására újabb bizottságot jelöltek ki, amelynek feladata már a városi hatóságnál a múzeumegylet megalakításának bejelentése lett.

Sajnos az egylet ügye támogatás híján elakadt, ám a múzeumügyet Horváth Döme irodalmi irányba terelte, mivel „tudomással bir azon mozgalomról, mely Katona József, városunk jeles szülötte és koszorús költője emlékeit kicsinosittatni, és a házat, melyben született, emléktáblával díszíteni szándékozik.”

Az emléktáblát azután a következő év tavaszán fel is avatták, ennek kapcsán kezdődött el Kecskeméten az első valóban örökségvédelmi vállalkozás: a Katona-relikviák gyűjtése.

Szeptemberre eredménye is lett a felbuzdulásnak, az író családjától sok tárgyat sikerült megszerezni, köztük első sírkövét.

Végül a múzeum csak az új városháza megépültével jött létre, amelyben már előre neki szánt helységekbe költözhetett – ehhez azonban nagyban hozzájárultak a korábbi kezdeményezések is.

Forrás: a Kecskeméti Múzeum hivatalos Facebook-oldala