Négyszáz éves titokra bukkantak a kecskeméti régészek – Boszniáig vezetett a különleges lelet története

Egy rendkívül különleges, a bibliai angyali üdvözletet ábrázoló négyszáz éves pecsétnyomó került elő a közelmúltban a megye déli felén, a Kecskeméti Katona József Múzeum közösségi régészeti kutatásán. A munkálatokat dr. Rosta Szabolcs régész és dr. Pánya István földrajzkutató vezette. A tárgy vizsgálatában és azonosításában a belgrádi Történettudományi Intézet munkatársa, dr. Aleksandar Krstić történész segítette a múzeum kutatóit.

A pecsétnyomó a boszniai Dobrun Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt kolostorából származik, s kialakítása alapján a 16. század végén – 17. század elején készült. E kolostor a Boszniai Szerb Köztársaság keleti szélén, a Rzav folyó partján áll, s jelenleg is az egyik legismertebb és leglátogatottabb ortodox kegyhelynek számít.

A középkortól az újkorig terjedő időszakban többször is kifosztották és lerombolták a kolostort, a szerzetesek azonban újra és újra visszatértek, s a hívek támogatásával újjáépítették. Középkori műtárgyaik mind elvesztek, s a 14. században épült, freskókkal díszített templomuk legnagyobb része is elpusztult a II. világháború idején.

Éppen ezért különösen nagy jelentősége van annak, hogy a kolostor egykori pecsétnyomója több évszázad elteltével, Magyarországon került elő. Emiatt merült fel a tárgy másolatának visszajuttatása a kolostor kincstárába egy magyar–szerb tudományos expedíció keretében.

Szerb kollégák segítségével a kecskeméti kutatók felvették a kapcsolatot a kolostor szerzeteseivel. Ezt követően 2026. október 17-én 15 magyarországi és 4 szerbiai kutatóból és civil múzeumbarátból álló csoport látogatta meg a kolostort.

Kalisztrat archimandrita, a kolostor igumenje (apátja), illetve Mihajlo protoszinkellosz (egyházi tisztségviselő) fogadta a magyar–szerb küldöttséget a kolostor ódon templomában, s vette át a bronzmásolatot, valamint az eseményhez készített díszes, szerb–magyar nyelvű oklevelet.

A tárgymásolat a közeljövőben a kolostor múzeumába kerül, ahol a Kecskeméti Katona József Múzeum által készített ismertetőből a lelet Magyarországra kerüléséről és a tárgy jelképes hazajutásáról is olvashatnak majd a látogatók.