Pintér Józsefre emlékeztek a wojtylások

2024. 01. 25., 17:03
Idén lesz tizedik esztendeje, hogy Pintér József keceli vállalkozó, a Wojtyla Barátság Központ sorsközösségének kezdetektől fogva első számú támogatója végleg búcsút intett e földi világnak és visszaadta lelkét teremtő Urának. Erre emlékezve a népkonyha vezetősége és gondozottjai együttesen hajtottak fejet Pintér József emléktáblája előtt, a szociális-közművelődési intézmény bejáratánál.

A megjelenteket Farkas Pál, a Wojtyla Ház programszervező munkatársa köszöntötte, majd ismertette Lévai Jánosné önkormányzati képviselő, tanácsnok asszony levelét.

„A Jóisten tudja, hogy a Pintér Művek tulajdonosa mennyi jót és szeretetet adott Önöknek. Pintér Józsefet nemcsak Kecelen, Kecskeméten, Bács-Kiskun megyében, de az országban is nagyon sokan ismerték, tisztelték. Ő valóban óriásit alkotott. Ismert volt karitatív munkájáról, az emberek tiszteletéről, munkatársai szeretették és tisztelték. Ezért van az, hogy hosszú évek óta mindig szeretettel és tisztelettel emlékeznek rá” – fogalmazott írásos üzenetében Lévai Jánosné.

A gondolatsort Jánosi István tanácsnok folytatta, méltatva a Pintér család fejének meghatározó szerepét a Wojtyla Barátság Központ mindennapi életében, példaértékűnek minősítve a családtagok karitatív jellegű helytállását, önzetlen áldozatvállalását.

Ezt követően Farkas Pál dióhéjban összefoglalta a Pintér Művek alapítójának életútját. Záró mozzanatként Pintér Józsefné Ilona asszony és Pintérné Farkas Csilla a család képviseletében koszorút helyezett el az emléktáblánál. Őket Jánosi István, továbbá Farkasné Pásztor Jolán, a Wojtyla Ház társalapítója követte.

A fennkölt ünnepség a népkonyha ebédlőjében folytatódott, ahol Pintér Józsefné köszöntötte az ebédre várakozó rászorultakat, majd Oskolás János, a sorsközösség háziköltője felolvasta Pál napra írott verseit.

Legvégül Pintér József hitvestársa és menye összesen százhúsz adag palócgulyást, mellé fejenként egy-egy szelet kenyeret, valamint meggyes-kakaós kalácsot osztott ki az ínségesek között.

Tódor Norbert
Fotók: Mátyus István