Repülőgépvezetőből katonai pilóta

A Magyar Légierő karrierlehetőségeiről tudhattak meg többet a Nyíregyházi Egyetem repülőmérnök hallgatói. A hivatásos repülőgépvezetőnek tanuló fiatalok közvetlenül a Magyar Honvédség Légierő Parancsnokság (MH LEP) és alárendelt szervezeteinek szakembereitől kérdezhettek, akik H145M többcélú katonai helikopterrel érkeztek a rendezvényre. A tájékoztatón Ugrik Csaba dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezési igazgatója köszöntötte a résztvevőket.

A Magyar Honvédség nyíregyházi székhelyű 5. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda által kezdeményezett, tavaly novemberi pilótatoborzó kampányrendezvény nagy sikert aratott a hallgatók körében: több fiatal is jelezte azóta, hogy a diploma megszerzését követően szívesen szolgálna katonai pilótaként, és meghallgatna egy még részletesebb tájékoztatást a jövőbeni lehetőségekről. A Magyar Légierő, a Nyíregyházi Egyetem vezetősége és a toborzó iroda ismét partner volt ebben, így újabb rendezvényt szerveztek, de a padokban ezúttal csak olyan hallgatók ültek, akiket nagyon komolyan érdekel a katonai pálya.

A résztvevők többek között olyan fontos kérdésekre kaphattak választ, hogy szakirányú végzettségükkel miként lehetnek a Magyar Honvédség tisztjei, milyen típusokon repülhetnek, mennyit kell ehhez tanulniuk, és milyen fizetésre, juttatásokra számíthatnak. A hallgatók az őket foglalkoztató témaköröket előre összegyűjtötték, és Andirkó István századoson, a nyíregyházi vitéz Mikecz Kálmán Honvéd Kollégium megbízott részlegvezetőjén keresztül eljuttatták a szakmai előadókhoz.

A rendezvényen a két fogadó alakulat, az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár és az MH Kiss József 86. Helikopterdandár is képviseltette magát, hiszen utasszállítókat, vadászpilótákat és harcihelikopter-vezetőket egyaránt várnak a légierő kötelékébe. Mint ismeretes, két évtizedes kihagyás után 2018-ban újra indult a hazai pilótaképzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán (NKE HHK), de nem ez az egyetlen módja, hogy valakiből katonai pilóta legyen – hangsúlyozta Ugrik Csaba dandártábornok. Mint elmondta, civil végzettségükkel a pilóták egyáltalán nem indulnak hátrányból a jelentkezésnél. A dandártábornok hozzátette: aki Gripenen szeretne repülni és megfelel a szigorú követelményeknek, a végzést követően nagyjából négy év múlva szállhat fel önállóan, kanadai és svéd továbbképzéseket követően.

A helikopter-pilótáknak is sokat kell tanulniuk, míg önállóan repülhetnek: a hamarosan érkező H225M modellekre például Franciaországban történik a felkészítés, de a tervek között olasz és amerikai képzési programok is szerepelnek – ismertette Gigacz János őrnagy, az MH LEP Kiképzési Főnökség főtisztje. Simon Zsolt ezredes, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnokhelyettese kiemelte: az elméleti és gyakorlati repülőkiképzésen kívül nagy hangsúlyt kap az ejtőernyős oktatás, valamint a SERE kiképzés is, amely a szárazföldi túlélésre készíti fel a katonákat.

Elmondta a fiataloknak, hogy milyen sokrétű egy légierős alakulat feladatrendszere: a szárazföldi erők tűztámogatása és harcának biztosítása mellett békeidőszakban is számos hazai és nemzetközi kötelezettségnek kell megfelelniük. A pilótaképzés fontos elemei a passzív és aktív önvédelmi rendszerek megismerése, felkészülés különböző harcászati helyzetekre és taktikai feladatokra, valamint az éjszakai, alacsonyan történő repülés elsajátítása is. Az ezredes sikerként könyvelte el, hogy tavaly tízen végeztek az NKE HHK helikopter szakirányán, és biztatta a jelenlévőket is a csatlakozásra – ehhez a műszaki beállítottság és a biztos angol nyelvtudás már adott – csak az átlagon felüli fizikai állóképesség megszerzésére van szükség.

A tájékoztatón az érdeklődők képet kaphattak a kiválasztási folyamat szigorúbb lépéseiről, például a gerincröntgenről is, amivel azt vizsgálják, hogy a pilóta biztonsággal tud-e majd katapultálni, vagy a barokamráról, amellyel a szervezet tűrőképességét elemzik. Vadász- és szállítópilótáknál 7600, a helikopteres állomány esetében pedig 5500 méteren bekövetkező oxigénhiányos állapotot modelleznek. A hangsebesség feletti repüléshez a vadászpilóták szervezetének 8-9 G terhelést kell elviselniük, ezért az alkalmassági vizsgálat számukra még speciálisabb.

A katonai jogviszony létesítésének folyamatáról, a bérekről, az egyéb juttatásokról (köztük az albérleti támogatásról) Kertész József őrnagy, a vármegyei toborzó iroda vezetője adott bővebb tájékoztatást. A sajátos illetményelemek között említette a munkaerőpiaci pótlékot, a repülési- és veszélyességi pótlékot, a külföldre utazás idejére járó deviza-napidíjat, valamint a napi élelmezési ellátást. Kiemelte azt is, hogy a nyolchetes alapkiképzés akár már a nyári szünidőben is teljesíthető annak, aki szeretne elköteleződni a honvédség mellett, és minél hamarabb szeretne tudást és tapasztalatot szerezni. Aki pedig valamilyen okból nem lehet pilóta; repülő-műszaki vagy légiforgalom irányítói szakterületen még mindig megtalálhatja a számítását a légierő alakulatainál.

A bérekről és juttatásokról még részletesebben a szolnoki helikopterdandár személyügyi tisztje, Papp Béla százados tájékoztatta a fiatalokat, akik ezt követően Ugrik Csaba dandártábornokkal kötetlen beszélgetésen vehettek részt, mely során betekintést nyertek a pilóták mindennapi életébe.