Kísérleti jelleggel új, természetközeli zöldfelület-fenntartási módszert vezetnek be Kecskeméten. A város több pontján nem szállítják el az avart, hanem aprítva helyben hagyják, hogy javítsák a talaj állapotát és segítsék a helyi élővilágot. A módszer a klímaváltozás hatásaira reagál és hosszú távon a zöldterületek megőrzését szolgálja. A részletekről sajtótájékoztatón számoltak be a Kecskeméti Médiacentrumnak.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége gazdafórumot rendezett hétfő délután Kecskeméten, amelyen a legaktuálisabb szakmai témákról esett szó. A fórum előtt sajtótájékoztató keretében összegezte az idei évet Gáspár Ferenc, a MAGOSZ és a NAK vármegyei elnöke, valamint Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Kovács Ernő, a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal főispánja. Az eseményen részt vett továbbá Szigeti Szabolcs az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásért felelős helyettes államtitkára is.
Melyek azok a jó példák, jó gyakorlatok, amelyek segítségével megfelelően lehet gazdálkodni a lehullott csapadékkal? Hol vannak esőkertek, mi a jelentőségük? Az elsivatagosodó Homokhátságon hogyan lehetne csökkenteni a negatív folyamatokat. Egyebek mellett ezekről a kérdésekről is szó esett a Zöld-kék infrastruktúra és klíma alkalmazkodás című európai uniós programon, amelynek az egyik állomása Kecskemét volt.
Hetényegyháza környékén az egykori csatornák egy része tönkrement. Amik megmaradtak, azokat benőtték a fák a bokrok. Így hiába szivattyúznának vizet a település környékére a Tiszából, nincs amin keresztül ide lehetne vezetni. Komoly összegeket kellene a csatornarendszer helyreállítására költeni, vélte Dékány György gazda, aki szerint a csapadék elmaradása miatt elképzelhető, hogy a térségben nem érdemes kukoricát vetni a jövőben, mert úgy sem érik be.
Akár a 2022-es nagy aszályos év, az idei is ugyanolyan lehet. A tavaszi fagyot az Irsai Olivér és a Néró kivételével a szőlők többsége jól átvészelte. Ha júliusban és augusztusban csak átlagos csapadék hullott volna, akkor bizakodóbbak lennének a szőlészek. Mindezt Sőrés Gábor a Kecskeméti és a Helvéciai Hegyközségek hegybírója nyilatkozta. Őt erősítette Diószegi Szilárd helvéciai gazda, aki 8,5 hektárnyi borszőlőt termeszt a falu határában.
„A klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásai a Duna–Tisza közi Homokhátságon” címmel tartottak ma klímakonferenciát Jakabszálláson, amelyet a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége szervezett. A regionális szakmai rendezvény célja volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a Duna-Tisza közi térségben tapasztalható súlyos környezeti kihívásokra.
A légkondicionáló berendezéseknek működniük kell a hétvégén. Akár 40 fokot is elérheti a hőmérő higanyszála a Dél-Alföld térségében írta a HungaroMet Nonprofit Zrt.
Bár a múlt héten lehullott 15-25 mm csapadék enyhülést hozott, a Bács-Kiskun vármegyei mezőgazdaságban az idei aszályhelyzet továbbra is komoly kihívást jelent. Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun vármegyei elnöke tájékoztatása szerint a kukoricának sok helyen már nem segített a friss eső, a napraforgónak azonban jól jött.
Sajtótájékoztatót tartott a mezőgazdaságért felelős államtitkár szerda délelőtt a Tökös-csatorna Vízvisszatartó műtárgy helyreállítása kapcsán a Tiszaugi-hídnál. Hubai Imre az aszályvédelmi akcióterv kapcsán elmondta, a cél az, hogy 2026 végére 3 milliárd köbméter többletvíz legyen a "tájban”.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon - kizárólag a felhasználói élmény fokozásának érdekében - ún. sütiket alkalmazunk. A hírportál használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
