Kadafalván is elindult a szervezett királydinnye mentesítés. Szombaton reggel a városrész legaktívabb polgárai kezdték el a gyomnövény kiszedését a közelgő falunap helyszínén.
A területet fenntartó KEFAG Zrt. közösségi oldalán tette közzé, hogy a napokban ismeretlen elkövető kivágta a Csalánosi Parkerdő bejáratánál található fakeresztet.
Több területet érintő királydinnye mentesítési akciót szervez szombatra a Kadafalva Közösségéért Egyesület. A szervezők azt kérik, hogy védőkesztyűt és felszerelést mindenki hozzon magával. Mutatjuk a részleteket:
Körültekintéssel, óvatosan közelekedjenek a járműveikkel azok, akik Hegedűs köz és a Ceglédi út, Békéscsabai út és a Kisfái szeméttelep térségében haladnak. Az úttestre folyt olaj semlegesítését végzik két cég munkatársai.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium, valamint a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (KTI) idén is meghirdeti Kerékpárosbarát Település és Kerékpárosbarát Munkahely pályázatát, amelyen települések, munkahelyek és közintézmények nyerhetik el a címet tavalyi évben megvalósított fejlesztéseikkel és szemléletformáló erőfeszítéseikkel. A pályázatokat október 30-ig lehet benyújtani, az eredményhirdetés pedig novemberben várható.
Üzen az erdő című videósorozatunkban Szabó Lajos erdőmérnök beszél arról, hogy a megfelelő fénymennyiség elengedhetetlen a fák fejlődése szempontjából.
Kecskeméten több közösség is összefogott a szúrós királydinnye visszaszorításáért. A Kecskeméti Vízőrzők önkéntesei egyetlen alkalommal kilenc zsáknyi növényt gyűjtöttek össze a Csukás-érnél, miközben Máriahegy és Széchenyiváros lakói szintén közös erővel tisztították meg a környék útjait és kerékpárútjait a királydinnyétől és más gyomnövényektől. A munka folytatásra szorul, hiszen a területeken még jelentős mennyiségű királydinnye-mag maradt.
A Bács-Kiskun Megyei Környezetvédelmi Alapítvány pályázati felhívása Bács-Kiskun vármegyei általános és középfokú iskolák diákjai számára, a természetvédelem és környezetvédelem fontosságát, kihívásait és/vagy fenntartható megoldásait bemutató rajzok, festmények, fotók és rövid videók készítésére és beküldésére.
"Üzen az erdő" videósorozatunkban most Szabó Lajos erdőmérnök elmondja, miért fontos, hogy csak ott vágjuk le a füvet, ahol valóban szükséges, milyen súlyos természeti károkat okozhat az indokolatlan kaszálás.
Komoly probléma lett Kecskeméten a királydinnye tömeges megjelenése. A rendkívül agresszív és makacs gyomnövény elszaporodását az idei forró, száraz időjárás jelentősen segítette. A királydinnye termése kemény, többágú, rendkívül hegyes tüskés, ami cipőtalpba, kutyák és más állatok talpába, de még a kerékpárok gumijába is belefúródik.
Különleges, városfelfedező élményprogrammal zárul szeptember 22-én az Európai Mobilitási Hét Kecskeméten. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata első alkalommal rendezi meg az Ökocogót, amelynek résztvevői sétálva, kocogva vagy futva járhatják végig a kijelölt útvonalat, miközben a programhoz csatlakozó kecskeméti intézmények is megnyitják előttük kapuikat. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
Lakossági jelzések nyomán megkezdődött a Milliomodik Hektár Parkerdő kitakarítása az elmúlt napokban. Első körben az ott tanyát vert hajléktalan szállások felszámolása történt meg.
Folytatódik „Üzen az erdő” videósorozatunk, amelyben Szabó Lajos erdőmérnök ezúttal a holtfa fontosságára hívja fel a figyelmet. A leszakadt ágak, kidőlt fák és facsonkok ugyanis az erdei életközösség nélkülözhetetlen részei: számos rovarnak, madárnak és emlősnek biztosítanak életteret és táplálkozási lehetőséget.
Az „Üzen az erdő” videósorozat első részében Szabó Lajos erdőmérnök segítségével pillantunk be az erdő működésébe. Megmutatjuk, milyen természetes folyamatok zajlanak benne, hogyan képes önmagát megújítani, és milyen fontos üzenetet közvetít számunkra a természet működése.
Elindult az Üzen az erdő videósorozat a hiros.hu Facebook-oldalán, a Kecskeméti Médiacentrum TikTok-csatornáján és a Kecskeméti Televízióban. Szabó Lajos erdőmérnök segítségével fedezzük fel, hogyan működik valójában az erdő, milyen természetes folyamatok zajlanak benne, és mit tanulhatunk tőle mi, emberek.
Az országon átvonuló esők ellenére változatlanul aszályos az időjárás, ezért jelentős, nagy kiterjedésű szúnyog-tenyészőhelyek nem jöttek létre. A folyók alacsony vízszintje miatt az árterek is szárazak, nem tudnak a szúnyoglárvák számára megfelelő élőhelyek kialakulni.
Az aszály sújtotta kiskunsági homoki gyepeket járva most különösen feltűnő látvány a homoki szürkekáka (Scirpoides holoschoenus), miközben körülötte a gyep jelentős része már sárgásbarna, a növény az erőteljes zöld hajtásaival gyorsan a szemünk elé kerül. Hosszú, többnyire hengeres szárának végén kis, gömbölyű virágzatok ülnek – ezek adják messziről is felismerhető, kissé „gombostűs” megjelenését.
Az idei nyári aszály a Kecskeméti Arborétum növényeit is komoly próbatétel elé állítja. Sok fa és cserje már nem tudta folytatni a küzdelmet. A fiatal növényeket sok öntözéssel igyekeztek életben tartani, az elpusztult egyedeket pedig szárazság- és fagytűrő fajokkal pótolják. A Kecskeméti Arborétum egyre inkább egyfajta élő kísérleti területként is működik, ahol azt figyelik, hogy a változó alföldi klímán mely fafajok és cserjék képesek hosszú távon is életképesek maradni.
Több mint 81 tonna illegális hulladékot számolt fel a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. az elmúlt hat évben. A társaság kezelésében lévő területeken 2020 óta 73 alkalommal kellett intézkedni illegális hulladéklerakás miatt. A szemét összegyűjtése és elszállítása csaknem 15,5 millió forintba került.
Több mint 80 ezer fa áll Kecskemét közterületén. A biztonságukról és ápolásukról pedig folyamatosan gondoskodnak a Kecskeméti Városüzemeltetési Nonprofit Kft. szakemberei. Külsős szakértőkkel eddig már közel 800 fát vizsgáltattak meg. Hétfőn délelőtt a Kossuth tér egyik idős ostorfájánál dolgoztak, amelynek törzsében egy hatalmas odú tátong. A fél fa lehasadását egy speciális, rugalmas kobrakötéssel előzték meg.