A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége gazdafórumot rendezett hétfő délután Kecskeméten, amelyen a legaktuálisabb szakmai témákról esett szó. A fórum előtt sajtótájékoztató keretében összegezte az idei évet Gáspár Ferenc, a MAGOSZ és a NAK vármegyei elnöke, valamint Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Kovács Ernő, a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal főispánja. Az eseményen részt vett továbbá Szigeti Szabolcs az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásért felelős helyettes államtitkára is.
Az idei évjárat kiváló, a borok illatosak, könnyedek, érdemes leemelni őket a boltok polcairól. Azonban a hazai, így a kunsági szőlő és bortermelést két óriási veszély fenyegeti: az aszály illetve az aranyszínű sárgaság. Ha ez utóbbi fertőzést rosszul kezeli a szakma, akkor idehaza a szőlőtermesztés és a bortermelés megszűnhet. Egyebek mellett ezekről is szó esett a 16. alkalommal megrendezett soltvadkerti Márton-napi rendezvényen.
Melyek azok a jó példák, jó gyakorlatok, amelyek segítségével megfelelően lehet gazdálkodni a lehullott csapadékkal? Hol vannak esőkertek, mi a jelentőségük? Az elsivatagosodó Homokhátságon hogyan lehetne csökkenteni a negatív folyamatokat. Egyebek mellett ezekről a kérdésekről is szó esett a Zöld-kék infrastruktúra és klíma alkalmazkodás című európai uniós programon, amelynek az egyik állomása Kecskemét volt.
Véget ér október 31-én a szőlő aranyszínű sárgaság elleni országos védekezés és felderítés, azonban továbbra is kiemelten fontos, hogy a szőlősgazdák betartsák a növény-egészségügyi előírásokat. A kormány a további védekezés érdekében szigorította a megműveletlen szőlőültetvényekre vonatkozó szabályozást, valamint a hegyközségek bizonyos növényvédelmi beszerzéseire ezentúl könnyített közbeszerzési szabályok lesznek érvényesek - közölte Nagy István agrárminiszter, a tárca MTI-hez eljuttatott közleményében.
Hetényegyháza környékén az egykori csatornák egy része tönkrement. Amik megmaradtak, azokat benőtték a fák a bokrok. Így hiába szivattyúznának vizet a település környékére a Tiszából, nincs amin keresztül ide lehetne vezetni. Komoly összegeket kellene a csatornarendszer helyreállítására költeni, vélte Dékány György gazda, aki szerint a csapadék elmaradása miatt elképzelhető, hogy a térségben nem érdemes kukoricát vetni a jövőben, mert úgy sem érik be.
Akár a 2022-es nagy aszályos év, az idei is ugyanolyan lehet. A tavaszi fagyot az Irsai Olivér és a Néró kivételével a szőlők többsége jól átvészelte. Ha júliusban és augusztusban csak átlagos csapadék hullott volna, akkor bizakodóbbak lennének a szőlészek. Mindezt Sőrés Gábor a Kecskeméti és a Helvéciai Hegyközségek hegybírója nyilatkozta. Őt erősítette Diószegi Szilárd helvéciai gazda, aki 8,5 hektárnyi borszőlőt termeszt a falu határában.
Szombat délelőtt a kecskeméti nagypiacon egyértelműen a zöldségek domináltak a gyümölcsökkel szemben. Ennek oka a tavaszi fagy, ami szinte „leborotválta” a virágzó gyümölcsösöket a homokhátsági térségben, jelentősen megdobva az idei árakat. Míg a zöldségkínálat bőséges volt, a gyümölcsök árcédulái láttán sokan felsóhajthattak.
Bár a múlt héten lehullott 15-25 mm csapadék enyhülést hozott, a Bács-Kiskun vármegyei mezőgazdaságban az idei aszályhelyzet továbbra is komoly kihívást jelent. Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun vármegyei elnöke tájékoztatása szerint a kukoricának sok helyen már nem segített a friss eső, a napraforgónak azonban jól jött.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon - kizárólag a felhasználói élmény fokozásának érdekében - ún. sütiket alkalmazunk. A hírportál használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
