Rokonság és hatalom az avar korban: az archeogenetika új válaszai címmel tartották meg az idei év utolsó előadását a Hírös Szenior Egyetemen. A Neumann János Egyetem CAMPUS épületében dr. Rácz Zsófia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézet egyetemi docense ismertette a kutatásokat.
Kecskemét két fontos intézményi vezetőjének jár le hamarosan az öt éves megbízása. Így csütörtök délután a Katona József Könyvtár és a Kecskeméti Planetárium Művelődési Ház intézményvezetői munkakörének betöltését célzó pályázati kiírásásokról döntött az önkormányzat.
Felavatták a Benda Kálmánról elnevezett terem névadó tábláját ma délelőtt a Ráday Múzeumban. Az ünnepségen dr. Berecz Ágnes, a Ráday Gyűjtemény igazgatónője mondott avató beszédet, majd konferenciát tartottak Benda Kálmán emlékezetére.
A 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2021-00294 azonosítószámú, „Széles körben használható levegő sterilizáló megoldások kifejlesztése intelligens működés optimalizáló vezérléssel” című projekt az AIRVENT Légtechnikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Neumann János Egyetem alkotta konzorciumban valósult meg.
Kecskeméten járt Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár, aki a könyvtári programja után az avar kiállítást tekintette meg a Cifrapalotában, mely nemrég elnyerte Az Év Kiállítása 2025 fődíját. A tárlaton bemutatják például annak a sírnak a történetét, melyben egy fej nélküli férfi maradványait találták meg, valamint kiderül, milyen módon temettek el egy leprával küzdő nőt a 8. században.
100 évvel ezelőtt született dr. Balázs Sándor egyetemi tanár, akadémikus, a Kertészeti Egyetem Zöldség- és Gombatermesztési Tanszékének egykori vezetője, a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet (ZKI) korábbi főigazgatója. A centenáriumi évforduló kapcsán nemrég tanítványai és utódai emlékülést szerveztek, amelyen többek között elhangzott: „A mai nap azért is fontos, mert ráirányítja a figyelmünket azokra az értékekre és irányokra, amelyeket Balázs Sándor elindított, és amelyeket nekünk, mai generációknak tovább kell vinnünk.”
4. alkalommal rendeztek M4 Múzeumi Konferenciát, amelynek idén a Cifrapalota adott otthont. A kecskeméti, a szekszárdi, a székesfehérvári és a veszprémi vármegyei hatókörű városi múzeumok együttműködésének egyik eleme ez a tudományos konferencia, amely évente vándorol a helyszínek között.
Rendkívüli vendég érkezett vasárnap a Neumann János Egyetemre: a világhírű, Nobel-díjas kutató, Karikó Katalin személyesen látogatott Kecskemétre. A magyar biokémikus az egyetem nagyelőadójában mesélt arról, hogyan járult hozzá az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséhez és személyes történeteit is megosztotta. A kecskeméti közönség nagy érdeklődéssel fogadta a kutatót, és hosszú tapssal köszöntötték.
2025 és 2026 a magyar tudomány éve. Az ünnepi évad egyik kiemelkedő kezdeményezése a Tudományos Nagykövet program. Egy fiatal kutató, Körömi Benjámin Márk, a Neumann János Egyetem munkatársa is elnyerte a Tudományos Nagykövet címet. Ezzel kapcsolatban beszélgettünk vele a KTV stúdiójában.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 200 éves jubileuma alkalmából a Neumann János Egyetem is csatlakozott a tudományos évforduló országos programsorozatához. Ennek keretében a Nobel-díjas Karikó Katalin látogat az egyetemre. A találkozóra regisztrálniuk kell az érdeklődőknek.
November 20-án a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartja meg AGTECO 2025 konferenciáját a Neumann János Egyetem. Az eseményt 26. alkalommal szervezik meg. November 18-án pedig a Tudományos Diákköri Konferenciát rendeznek az egyetemen. Az ünnep világhírű vendége lesz a Nobel-díjas Karikó Katalin. Minderről dr. Kárpáti József, a Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja beszélt Kiemelő című magazinunkban.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapításának 200. évfordulóját ünnepli az ország az idei évben. A dél-alföldi regionális nyitóünnepséget kedd délután tartották a kecskeméti Neumann János Egyetemen (NJE). Az eseményen előadásokkal, innovációs díjak átadásával és egy Karikó Katalinról szóló kiállítással ünnepelték a tudományt. A Nobel-díjas magyar kutató november 16-án a Neumann Egyetem vendége lesz.
Elsőre kevés dolog tűnik távolibbnak egymástól, mint egy influenzavírus és egy önvezető autó. Az egyik láthatatlanul terjed az emberek között, a másik érzékelőkkel és szabályokkal próbál eligazodni a közlekedésben. Mégis van bennük valami közös: mindkettő összetett, dinamikus, és nehezen kiszámítható rendszerben működik. A HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának (SCL) kutatói pontosan az ilyen rendszerek megértésén dolgoznak – és azon, hogyan lehet gyorsan és hatékonyan reagálni akkor is, ha minden körülményt nem tudunk befolyásolni.
Az „Év Kiállítása 2025” díjat a Kecskeméti Katona József Múzeum „Egy eltűnt nép nyomában – Az avarok élete a Duna–Tisza közén” című tárlata kapta. A kiállítás az utóbbi évek friss régészeti és archeogenetikai kutatásait mutatja be látványos, élvezetes formában, miközben megismerteti a látogatókat az avarok mindennapi életével. Erről beszélgettünk dr. Rosta Szabolccsal, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatójával, valamint Wilhelm Gáborral, a Régészeti Osztály osztályvezetőjével, régész főmuzeológusával.
A modern világ gyakori betegsége a stroke. Ennek a kezeléséről szól az az előadás, amelyet Bács-Kiskun Vármegyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Bács Kiskun Vármegyei Oktatókórház közös szabadegyetemi sorozata keretében október 29-én 17 órakor rendeznek a Tudomány és Művészetek Házában.
A mesterséges intelligencia már messze nem csupán beszélgetőtárs: szövegek, képek, videók, táblázatok vagy akár egész prezentáció, kreatív tartalmak előállítására is alkalmas – ez azonban sokak számára egyelőre ismeretlen terület. Mivel egyre több AI-generált tartalommal találkozunk, a kritikai szemlélet és a tudatos használat elengedhetetlen képességünkké kell, hogy váljon. Tippek a szakértőtől.
Kecskemét több intézménye idén is csatlakozott a Kutatók Éjszakája programsorozathoz. Az ingyenes szeptember utolsó hétvégéjén szervezett eseménysorozat célja a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítése.
A Hunyadivárosi Napok nyitónapján, a Hunyadivárosi Közösségi Házban szervezték meg „A kézírás nélkülözhetetlen szerepe a gyermeki idegrendszer fejlődésében” című konferenciát. A program célja annak bemutatása volt, hogy a kézírás miként segíti a gyermekek koncentrációját, támogatja az idegrendszer fejlődését, és milyen hatással van a tanulási folyamatokra.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon - kizárólag a felhasználói élmény fokozásának érdekében - ún. sütiket alkalmazunk. A hírportál használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
