144 éve, 1882. április 10-én a régi városháza tanácstermében előkészítő tanácskozást tartottak, amely a kecskeméti múzeumegylet megalakítását tárgyalta - erről a kecskeméti Katona József Múzeum adott tájékoztatást.
Milhoffer István 1793-ban zsidó értelmiségi családban született Nagyatádon, négyen voltak testvérek, közülük három orvosi pályára lépett. A legifjabb, István orvosi tanulmányait Prágában és Pesten végezte, 1822-ben telepedett Kecskemétre. Kezdetben zsidó voltára tekintettel polgárjogot nem kapott, ám 1830-ban lakosi joga elismertetett és házhely vételre is engedélyt kapott.
A városháza Dísztermében köszöntötték az Arany János Tehetséggondozó Program történelemversenyére érkezett diákokat, akik március 31-én a Katona József Gimnáziumban mérik össze tudásukat.
II. Rákóczi Ferenc születésének évfordulója közeledtével elindult a ráckóczis hét. Ma délelőtt ünnepélyes megnyitóműsorral emlékeztek a fejedelemre a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában, ahol a hét folyamán a diákok – a hagyományoknak megfelelően – átveszik majd az iskola kulcsát is.
Kedden délután Bősze Ádám zenetörténész és László Ferenc történész tartott előadást a Katona József Könyvtár Muzsikáló évszázadok sorozatában, a Páratlan párok előadás keretében. A téma Mozart és II. József volt.
Ingyenes gyermekprogramot és kézműves foglalkozást rendeztek március 14-én a Guba parkban, ahol zászlókat és nemzeti színű virágokat készíthettek a fiatalok.
Hunok, magyarok, középkori vitézek, huszárok, királyok, az egri nők. Aranyszarvas, turul madár, táltos paripa … A magyar történelem jellegzetes, kiemelkedő alakjait és eseményeit sorakoztatja fel a Hazádnak rendületlenül című új tárlat Kecskeméten. Az egyedülálló kiállítás március 15-én nyílt az Art Kontakt Galériában.
A nemzet lelke bennünk él – fogalmazott Bujdosóné dr. Dani Erzsébet, a kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatója beszédében a március 15 -ei városi ünnepségen. Ünnepi műsorral és koszorúzással emlékezett Kecskemét városa az 1848/49 -es forradalom és szabadságharc 178. évdordulóján a város főterén, március 15- én, délután.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapján életre kelt a Nyíri-erdő. A Kecskeméti Városi Fúvószenekar ünnepi dallamait beszédek és előadások követték, majd a Kiskun Huszár és Honvéd Hagyományőr Egyesület, illetve a Kunszentmiklósi Nemzetőrök puskáitól és ágyúitól lett hangos az amúgy békés erdő.
Az 1848/49-es szabadságharc évfordulóján egyedi, a magyar történelem jellegzetes alakjait, sorsfordulatait ábrázoló gyűjteményes tárlat nyílik a Rákóczi út (volt Szigma) kiállítótermében. Kertai Zoltán festőművész a kortárs művészetben kevéssé népszerű témaválasztása lehetőséget nyújt arra, hogy a közönség képzeletbeli időutazás által hiteles képet kaphasson történelmünkről. A Máday Norbert gyűjteményéből összeállított kiállítás március 15-én 16 órakor, a központi városi ünnepség előtt nyílik meg és hosszú távon is megtekinthető lesz a nagyközönség számára.
Idén március 15-én rendhagyó módon 17 órakor kezdődik a városi megemlékezés, de ezt megelőzően és az elkövetkező néhány napban is számos program várja az érdeklődőket nemzeti ünnepünk alkalmából.
Újabb leletekkel bővült az Egy eltűnt nép nyomában című kiállítás, mely a Duna-Tisza közi avarság 6-9. századi történetét és életét mutatja be. A nagy számú és gazdag leletanyagot számos hiteles rekonstrukció teszi közérthetővé, illetve múzeumpedagógiai szekciót is kapott.
Magyarországon minden évben február 25-én tartják a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapját, Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt főtitkárának 1947-es jogellenes letartóztatására emlékezve. Szerda este Kecskeméten a főtéri kopjafánál rótták le kegyeletüket az emlékezők. Dr. Salacz László országgyűlési képviselő, Cseh Tamás képviselőjelölt és Mák Kornél, a KDNP vármegyei elnöke tartottak emlékbeszédeket.
Csütörtökön mutatják be a háromkötetesre tervezett Kecskemét város néprajzi monográfiájának első kötetét, a Táj és embert. A könyv megszületéséről Dr. Bereznai Zsuzsanna etnográfus beszélt a szerdai Múzsa magazinunkban.
Könyvbemutatóra várják az érdeklődőket 2026. február 26-án csütörtökön a Cifrapalotába. Kecskemét néprajzi monográfiájának első kötetét dr. Bárth János néprajzkutató és Bereznai Zsuzsanna néprajzkutató, főszerkesztő mutatja be.
A főtéren sorakozó lovaskocsik, kendős parasztasszonyok és kalapos polgárok, papagájokkal érkező mutatványos, és persze barack minden mennyiségben – ilyen volt a kecskeméti piac 100 évvel ezelőtt. Az Aranyhomok még sehol, a Lordok Háza helyén a gyönyörű katolikus bérház, és áll már városunk védjegye, Lechner csodás Városháza is. Ebbe a színes forgatagba pillanthatunk bele a Budai utcai piaccsarnok emeletén látható állandó fotókiállításon.
Kecskemét lett a 26. Doni Hősök Emlékmenet utolsó állomása január 31-én szombaton. Ekkor a több települést érintő, több, mint hatvan kilométeres menet végén a menetszázad megérkezett a Deák Ferenc térre, hogy közösen hajtsanak fejet a Don-kanyarban elesett magyar katonák emléke előtt.
Éppen 53 éve rázta meg az egész országot a Korhánközi tragédia, amikor egy Kecskemétről Helvéciára tartó busz és egy vonat összeütközött. A súlyos balesetnek 37 halálos áldozata volt és mai napig egyike Magyarország legnagyobb vasúti közlekedési szerencsétlenségének. Az 1973-ban történt tragédia évfordulóján koszorúzással és virágokkal emlékeztek a helyszínen álló emlékműnél pénteken délelőtt.
Budapest és Veszprém után Kecskeméten is megtekinthető a Klebelsberg Kuno életét és munkásságát bemutató tablókiállítás. A Szent Imre Katolikus Általános Iskola kerítésén elhelyezett tablókon megelevenedik a két világháború közti Magyarország oktatása és kultúrája, mindazok a jelentős fejlesztések, amelyek a korszak legendás vallás- és közoktatásügyi minisztere, Klebelsberg Kuno nevéhez fűződnek.
Egy tragikus kimenetelű történelmi eseményre emlékezünk Kecskeméten. Hétfőn a doni áttörés 83. évfordulóját idézik fel a város központjában, a Deák Ferenc téren lévő II. világháborús Hősi Emlékműnél.