Augusztus 19. szerda, Huba

Szenvednek a Kecskeméti Arborétum növényei a sivatagi hőségben

2026. 08. 19., 15:42
Az idei nyári aszály a Kecskeméti Arborétum növényeit is komoly próbatétel elé állítja. Sok fa és cserje már nem tudta folytatni a küzdelmet. A fiatal növényeket sok öntözéssel igyekeztek életben tartani, az elpusztult egyedeket pedig szárazság- és fagytűrő fajokkal pótolják. A Kecskeméti Arborétum egyre inkább egyfajta élő kísérleti területként is működik, ahol azt figyelik, hogy a változó alföldi klímán mely fafajok és cserjék képesek hosszú távon is életképesek maradni.
A galéria 7 képet tartalmaz

A Kecskeméti Arborétumban az idei nyári forróság és a tartós szárazság hatásai mindenütt jól láthatók. Ha a növények a vegetációs időben, áprilistól- augusztus végéig alig jutnak csapadékhoz, az számukra kritikus. Idén ez a csapadékmennyiség mindössze 79 mm volt. Ilyen hosszú ideig tartó szárazság és meleg még soha nem volt, az arborétumban mért hőmérséklet nemrég elérte a 40,2 fokot is. A páratartalom mindössze 27-30% volt, mint egy félsivatagi éghajlatú tájon.

— Sokszor, mikor itt sétáltam, úgy éreztem, mintha az intenzív osztályon lennék és egy-egy kanál vizet adnék annak, aki az életéért küzd, mert itt a fák és a cserjék is most idén nyáron az életükért küzdöttek — mondta Siposné Barát Mónika, a Kecskeméti Arborétum vezetőhelyettese.

”

A gyep sok helyen kiszáradt, a fák és cserjék levelei pedig csörgősre száradtak. Már most, nyár közben is tapasztalható a korai lombhullás, elszáradt, lehullott leveleket lehet látni olyan időszakban, amikor normál esetben a növények még teljes lombban lennének. Az extrém időjárási körülmények a napi munkavégzést is befolyásolták. A Kecskeméti Arborétumban már évek óta tapasztalható, hogy a tartós szárazság egyes növénycsoportokat különösen erősen megvisel. A hegyvidéki, párásabb környezethez alkalmazkodott fenyőfélék közül például több növény elpusztult vagy jelentősen legyengült.

— A régi szép időkben júliusban kezdtük a locsolást, mikor már nehezen bírták a növények, de ugye van egy téli szárazság is és ha tavasszal, áprilisban, amikor minden hajt ki és virágzik és akkor nem esik az eső, akkor az nagyon megrázó a növényeknek. Tehát ezt már áprilisban elkezdtük és – májusban azért valamennyi esett, de – június – július - augusztusban egyfolytában locsoltunk, természetesen kútról — tette hozzá Siposné Barát Mónika.

”

A szárazságtól legyengült növényeket a kártevők is könnyebben megtámadják. Az elpusztult növények helyére ezért már korábban is elsősorban szárazságtűrő fajokat telepítettek, melyek közül több eredeti élőhelyről származó különleges növény. Azt tapasztalják az arborétum munkatársai, hogy a kínai fajták különösen ellenállók. Az arborétum egyre inkább egyfajta élő kísérleti területként is működik, ahol azt figyelik, hogy a változó alföldi klímán mely fafajok és cserjék képesek hosszú távon is életképesek maradni, melyek képesek jobban elviselni a száraz, meleg alföldi körülményeket és emellett jól bírják a téli fagyokat is.

Az arborétum egyre inkább egyfajta élő kísérleti területként is működik, ahol azt figyelik, hogy a változó alföldi klímán mely fafajok és cserjék képesek hosszú távon is életképesek maradni, melyek képesek jobban elviselni a száraz, meleg alföldi körülményeket és emellett jól bírják a téli fagyokat is.

— Tulajdonképpen ez a Kecskeméti Arborétum 40 éve azzal foglalkozik, hogy melyek azok a szárazságtűrő növények - ebben különbözünk sok más arborétumtól. Míg általában a híres arborétumok nagyon jó termőterületre lettek telepítve, a Homokhátságon nincs más arborétum. Mi kezdettől fogva ezzel foglalkozunk, hogy mi az, ami jól bírja. Ugye a mediterrán növények jól bírják a nyári meleget és a szárazságot is, viszont a téli hideget nem. Tehát azért ezzel nem lehet teljesen berendezkedni mediterrán növényekre, mert aztán egyszer jön egy hideg tél -20 fokkal és akkor azok felmondják a szolgálatot - mondta Siposné Barát Mónika.

”

A látogatók támogatása a növénypótlásban közvetlenül is segítséget jelentett, mondta el Siposné Barát Mónika. Korábban az alapítványuk számára felajánlott adományokból szárazságtűrő növényeket tudtak beszerezni és az elpusztult növények helyére telepíteni. Idén először már eukaliptuszt is ültettek. Felértékelődtek tehát azok a fajok, melyek egyszerre szárazság- és fagytűrők is. Ilyen például atauruszi cédrus, mely akár -20 °C körüli fagyokat is jól bírja.

— A cédrusok, akárhová ültetjük, mindenütt életben marad. Rosszabb termőhelyen nagyon keveset nő, de azért életben marad, jobb helyeken pedig szépen növekedik. Az egyik kedvencünk a kínai álbirs öntözés nélküli is jól bírja, szépen díszít tavasszal is a virágaival, ősszel a lombszínével meg a termésével, de ez mondjuk dísznövényként jöhet számításba. Vagy itt a kápolna környékén egész jól bírja a japán akác, a celtiszek, az ostorfák. A borbolyák egy darabig bírják és a jegenyefenyő egy hegyvidéki fafaj lenne, de mégis az valahogy elég jól bírja. A vörös fenyők is életben vannak, pedig az egy klasszikusan hegyvidéki, magasabb térszinteken élő, ami párás, hűvös klímát szeret, de még mindig életben van. Vagy az éger is, ami vízhez kötött, patakpartokon vagy folyópartokon van az élőhelye, de még mindig életben van. Szóval, amit a könyvek írnak, azt a természet vagy bebizonyítja vagy nem és azon az egyeden is múlik, hogy pont melyik helyre került – mondta a szakember.

”

Az arborétum egyik fontos jövőbeni feladata tehát annak megfigyelése és bemutatása, hogy mely növények bizonyulnak hosszú távon is ellenállónak. A Kecskeméti Arborétum ezért a jövőben még inkább olyan élő gyűjtemény lehet, ahol megfigyelhető, hogy mely növények tudnak alkalmazkodni a megváltozott alföldi körülményekhez. Az arborétum jelenleg minden nap, hétvégén és ünnepnapokon is látogatható reggel 8 és este 8 óra között, a belépés ingyenes.