Tavaly 109-en, idén eddig 55-en vesztették életüket lakástűzben

KÖZLEMÉNY
2026. 11. 16., 17:34
2025-ben naponta átlagosan 18 lakóépület gyulladt ki. Május 15. és szeptember 15. között, vagyis a fűtési szezonon kívül összesen 1664 ingatlanban volt tűz. A lakástüzek 75 százaléka a fűtési szezonban keletkezett.
Képünk illusztráció

A tavalyi lakástüzek statisztikái:

Tavaly összesen 6607 lakóépületben keletkezett tűz országszerte. A legtöbb lakástűz Pest megyében (829), Budapesten (742), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (619) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (420) volt. Ezekben a tüzekben 682-en sérültek meg, 109 emberen pedig már nem lehetett segíteni.

A tavalyi év során leégett épített terület mérete összesen 91 872 négyzetméter. A lakástüzek eloltásához 13 692 tűzoltóautót riasztottak, a tűzoltóknak összesen 4 809 órára volt szükségük az oltáshoz. Átlagosan 43 percig dolgoztak egy tűz oltásán. A leghosszabb oltás az utómunkálatokkal együtt 14 órát vett igénybe.

Tavaly 317 helyszínen gázpalackok, 53 épületen pedig napelemek nehezítették az oltást. A tüzek keletkezési helyének, idejének és okának feltárására 329 esetben indult tűzvizsgálati eljárás. 144 esetben a tűz szándékos gyújtogatás miatt keletkezett. A legtöbb tűz a konyhában (16 százalék), a kéményben (13 százalék), hálószobában (10 százalék) és a tárolóban (7 százalék) keletkezett.

A tüzek keletkezése 27 százalékban elektromos okra, 21 százalékban nyílt láng használatára, 15 százalékban a fűtésre, 7 százalékban sütés-főzésre, 3 százalékban dohányzásra vezethetők vissza. A többi esetben még vélelmezni sem lehetett a keletkezési okot.

A 6607 égő épületben mindössze 13 esetben volt füstérzékelő, holott egy füstérzékelő a tűz keletkezésének legelején hangos sípolással jelzi a bajt.

Az idei lakástüzek statisztikái:

Idén november 16-ig összesen 6001 lakóépület égett. A legtöbb lakástűz Pest megyében (759), Budapesten (692), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (605) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (357) volt. Idén 667 ember sérült meg a tüzek miatt, 55-en pedig életüket vesztették. Az idén leégett épített terület mérete 91 741 négyzetméter. Az égő épületekhez 12 610 tűzoltójárművet riasztottak.

A tüzek oltása összesen 4530 órába telt. A leghosszabb beavatkozás az elhúzódó utómunkálatokkal 21 órán át tartott. 2026. február 15-én délután tűz keletkezett egy második emeleti társasházi lakásban Budapest hatodik kerületében, az Andrássy úton. A lakás tele volt zsúfolva lomokkal, emiatt nehezen lehetett megközelíteni és oltani is. A tűz keletkezésekor az ingatlanban egy ember tartózkodott, aki a tűzoltók kiérkezése előtt el tudta hagyni a lakást. Az utómunkálatok másnap reggelig tartottak. A tűzben egy ember megsérült.

A tüzek oltását 302 helyen gázpalackok, 54 helyen pedig napelemek nehezítették. 244 tűzvizsgálati eljárás indult, 102 helyen szándékosan okoztak tüzet. A tüzek 16 százaléka konyhában, 11 a kéményben, 9 a hálóban, 8 százalékuk pedig a tárolóban keletkezett.

Az idei lakástüzek keletkezési oka 28 százalékban elektromos problémára, 21 százalékban nyílt lángra, 15 százalékban valamilyen fűtési hibára, 8 százalékban főzésre, 3 százalékban dohányzásra vezethetők vissza.

A 6001 égő épület közül csak tízben volt füstérzékelő. A nagyobb tüzek megelőzésének a legjobb módja, ha vásárolunk otthonra füstérzékelőt, amely a tűz keletkezésekor azonnal jelez, amikor még van idő cselekedni. A konyhába és a hálóba, ahol a legtöbb lakástűz keletkezik, mindenképp érdemes a plafonra ilyet szerelni. Sok tűz keletkezik a kéményben, ezek megelőzése érdekében érdemes élni az ingyenes kéményellenőrzés lehetőségével. A füstérzékelő mellett hasznos, ha beszerzünk otthonra egy hat kilogrammos ABC porral oltó tűzoltó készüléket is. Ha az otthonunk régebben épült és nem esett még át elektromos felújításon, érdemes villanyszerelőt hívni, hogy ellenőrizze a rendszert.

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság