Tetszik, nem tetszik, de még több és tovább tartó víz kell a szikes élőhelyeknek

Vízfoltok, vagy nagyobb összefüggő szinte tónagyságú vízfelületek a pusztában. Mindegyiknek örülnek a Kiskunsági Nemzeti Park szakemberei, hiszen a belvíz fontos a szikes élőhelyek fennmaradása szempontjából. Fülöpszállás szélén az út mindkét oldalán megcsillan a talajvíz.

A szikes élőhely egy gyűjtőfogalom. Ezek mélyen fekvő területek, ahol a talajvíz közel van a felszínhez. Ifj. Turny Zoltán, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság gyepvédelmi tanácsadója a szikes élőhely típusok közül hármat emelt ki: a szikes mocsarakat, szikes réteket és szikes pusztákat. Ezek közül mind megtalálható Fülöpszállás környékén, és mindegyik kialakulásához elengedhetetlen az időszakos vízborítás. Ha tartósan elmaradnak a vízállások, akkor az oldott sókban gazdag vízhez szokott növények nem tudnak annyi magot teremni, hogy megmaradjon a fajuk. A szakemberek olyat is ismernek, ami már nem fordul elő a területen.

Nem is feltétlen gondolnánk, hogy egy elsőre kihaltnak tűnő puszta, vagy rét és az azokon megálló víz, mennyi élőlény túlélésében és fennmaradásában játszik kulcsszerepet. Ráadásul a vízben elszaporodó különböző férgek, kisebb élőlények táplálékot is jelentenek ezeknek a madaraknak. A szikes élőhelyek szempontjából az lenne a legideálisabb, ha március-áprilisig, vagy akár júniusig így maradnának az állóvizek és csak az igazi nagy melegekkel párolognának el.