TISZTÁN LÁTNI –HAZUGSÁGOK NÉLKÜL

Egy biztos. Az ÁSZ-vizsgálat jelentésében megfogalmazott vádak – különösen a PADME gazdálkodásával kapcsolatban - súlyosak. Jelenleg hatósági vizsgálat folyik, melynek pontosan az a szerepe, hogy a közvélemény – politikai pártállástól függetlenül képet alkothasson a háttérfolyamatokról, és választ kapjon a legfontosabb kérdésre: történt-e törvénysértés, visszaélés az ügyben. Laikus számára is nyilvánvaló, hogy bonyolult döntési, befektetési, üzleti folyamatokról van szó, de a közbizalom helyreállítása szempontjából elengedhetetlen, hogy a folyamat végén feketén-fehéren lássuk, mi történt pontosan.

Addig természetesen a politikai színtér képviselői igyekeznek megragadni a lehetőséget, és az ellenzéki erők jó előre ítéletet hozva máris azonnali lépéseket követelnek, például a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagjainak lemondását. A politikai jelszavak közt hamar felbukkantak a nyilvánvaló csúsztatások és szemenszedett hazugságok is. Ezért sem elhanyagolható, hogy kormánypárt és ellenzéki szavazók egyaránt a lehető legpontosabb képet alkothassák az ügyről.

Mit állít az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék nemcsak a Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány esetében tett feljelentést ismeretlen tettes ellen és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt, hanem a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány ellenőrzése alapján is. Az általuk megfogalmazott kifogásokat, vádakat az érintettek interjúi, megszólalásai erősen árnyalják.

A számvevőszék azt írta, hogy a vagyonkezelést, a befektetéseket a PADME egy lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő, közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok és magántőkealapok által alkotott cég- és befektetési struktúrán  keresztül hajtotta végre. A Magyar Nemzeti Bank nemrégiben leköszönt elnöke, Matolcsy György cáfolta az ÁSZ-jelentésben megfogalmazott állításokat, és kijelentette, hogy nem érte kár a Neumann János Egyetemért Alapítványt, vagyis az egyetem fejlesztésére szánt pénz megvan.

Az adatokból egyértelműen látszik, hogy az alapítványi vagyon teljes mértékben megvan, sőt az értéke meghaladja az 500 milliárd forintot – nyilatkozta a volt jegybankelnök az ÁSZ-jelentés megjelenését követő napokban.

Mi történt?

A Pallas Athéné Domus Meriti alapítvány pénzeit és befektetéseit kezelő Optima Zrt. 127,5 milliárd forintot vont be az egyetem vagyonkezelő alapítványától abból a pénzből, amelyet az állam adott az egyetem vagyonkezeléséhez és fejlesztéséhez. Az Optima a pénzeket befektette, azzal a céllal, hogy az egyetemi fejlesztéseket a befektetés kamataiból finanszírozza, így a törzstőke megmaradjon, és újabb fejlesztések finanszírozására legyen alkalmas. Az Optima a pénzt tőzsdei vállalatokba fektette.

Mennyi pénzről van szó?

Az Optima 127,5 milliárd forinthoz jutott az állami alapítású Neumann János Egyetemért Alapítványtól kötvénykibocsátás útján, amire visszavásárlási kötelezettséget vállalt. Az elmúlt években kiderült, hogy a visszavásárlási kötelezettséget nem tudta könnyűszerrel teljesíteni, annak dacára, hogy a teljes vagyonával vállalt felelősséget az egyetemi alapítványa felé. Az ÁSZ-vizsgálat alapján sokan ezt prejudikálva úgy értelmezték, hogy a befektetett pénz véglegesen eltűnt. Matolcsy György és az alapítvány képviselői ezt tételesen cáfolták. A pénz szerintük – többnyire ingatlanbefektetések formájában – megvan.

A 2021–2023 közötti három évben ezen befektetés összesen 7 milliárd Ft hozamot termelt​, melyet felhasználtak az egyetem fejlesztéséhez.

A város pénzéről van-e szó?

A kecskeméti ellenzéki politikusok tényként jelentik ki, hogy a város pénzéről van szó. A tény ezzel szemben az, hogy a szóban forgó összeg semmilyen formában NEM a város pénze, az állam az egyetem fejlesztéséhez biztosította azt, a Neumann János Egyetemért Alapítvány számára.

Ellopták-e a pénzt?

A kecskeméti ellenzéki politikusok némi óvatoskodás után Szemereyné Pataki Klaudia polgármester asszonyon kérték számon a szerintük „eltűnt”, „eltőzsdézett” pénzt, és volt, aki nyíltana az összeg ellopásáról beszélt. Ezzel szemben a tény az ÁSZ-vizsgálat és a mértékadó ellenzéki hírforrások szerint is az, hogy a pénzt nem lopta el senki. Befektették, és a befektetett összeg ingatlanfedezete rendelkezésre áll. A jelenleg folyó vizsgálat nyilvánvalóan megállapítja majd, hogy a lekötések végén mi lesz a befektetés szaldója. Haszonnal, vagy veszteséggel lehet-e majd akkor elkönyvelni a befektetett összeget? Az ÁSZ-jelentés a pillanatnyi állapotot vizsgálva úgy véli, a pénz egy része elvesztette az értékét, ami pedig megmaradt, azt a fizetésképtelenség határára került vállalatból kell majd kivenni.

Tény, hogy amikor eljött volna az ideje annak, hogy az Optima, mint vagyonkezelő visszaadja az elvileg befektetésekkel megforgatott pénzt az egyetem alapítványának, akkor készpénz helyett más törlesztési módokat ajánlott fel, például épületeket vagy a Metropolitan Egyetemet birtokló vagyonkezelőjét, a legutóbbi ajánlat pedig már arról szólt a Telex cikke szerint, hogy 18 milliárd forint készpénz mellett a lengyel cégben lévő 20 százalékos tulajdonrészt adnák.

A befektetett pénz – tekintettel az ingatlanportfólió eszközeire – minden jel szerint megvan. Hogy lesz-e a végső elszámolásnál értékvesztés, egyelőre nem tudni, noha az ÁSZ-jelentés erre utal. Az is valószínű, hogya részvényekből nehezebb egy építkezést finanszírozni, hiszen azokat előbb pénzzé kellene tenni.

„Szó nincs arról, hogy 500 milliárdot eltüntettek volna, vagy elveszett volna.” Jelentette ki maga az Állami Számvevőszék elnöke is a 24.hu gazdasági podcastjában a kialakult helyzet kapcsán. Windisch László leszögezte, „A vagyonnak a nagyrésze az megvan, az ott van az alapítvány vagyonkezelőjénél, és az rendelkezésre áll.

Az ÁSZ elnöke azt is leszögezte: nem igaz az, amit a sajtó és a politika egy része harsog, hogy eltűnt 500 milliárd forint, közte a Neumann János Egyetemért Alapítvány 127,5 milliárd forintja. A pénz nem eltűnt, hanem az értékéből veszíthetett. Ezt feltételezi az ÁSZ jelentés. Windisch László úgy fogalmazott, „a saját csapdájában és a saját rossz, hamis értelmezési keretében pörög a sajtó és a politika jelentős része, mert nem olvasta el az ÁSZ jelentéseket”

Milyen előzményei voltak a PADME és a Neumann János Egyetemért Alapítvány együttműködésének?

A Neumann János Egyetemért Alapítvány és a Magyar Nemzeti Bank és a PADME Alapítvány között működő évtizedes stratégiai együttműködést figyelembe véve lehet csak kellő alapossággal megítélni az Optima kötvények jegyzésének körülményeit. A 2014. február 4-én megkötött stratégiai együttműködési megállapodás keretében az MNB az alábbi nagyságrendű pénzügyi támogatást nyújtotta az egyetem fejlődéséhez:

• 2014-ben az egyetem 5,5 hektár területének megvásárlása 1,7 milliárd Ft. vételáron, valamint a régi kórházépület lebontása és területrendezése 0,5 milliárd Ft, összesen 2,2 milliárd Ft, amely az időközi átlagos állampapír kamatokkal felszorozva mai reálértéken 4,67 milliárd Ft.
• A CAMPUS I. főépületének kulcsrakész megépítése 15,8 milliárd Ft, 2018-tól az időközi átlagos állampapír kamatokkal felszorozva mai reálértéken 21,3 milliárd Ft.
• Különböző oktatási és tudományos projektek támogatása 2014-2019. között 0,927 milliárd Ft, amely az időközi átlagos állampapír kamatokkal felszorozva mai reálértéken 1,23 milliárd Ft.

-     A CAMPUS II. beruházás félkész épületeinek finanszírozása 20 milliárd Ft.

-     Különböző oktatási és tudományos projektek támogatása 2019-től napjainkig 1,3 milliárd Ft.

A fenti támogatások aktuális reálértéke összesen: 48,5 milliárd Ft.

E folyamat magától értetődő következménye volt, hogy a stratégiai fejlesztéseket szolgáló állami forrás megérkezését követően, 2021. évben a Neumann János Egyetemért Alapítvány a stratégiai partner, Magyar Nemzeti Bank által létrehozott és felügyelt Pallas Athéné Alapítványok befektetési portfólióját kezelő vállalattal, az OPTIMA Zrt-vel állapodott meg a kötvénykibocsátásról, amely garanciája az MNB alapítványának teljes vagyona.

A cél az volt, hogy a jelentős állami forrást befektessék, és a befektetések kamataiból sorban megvalósítsák a fejlesztési célokat. Így a törzstőke jelentős része megmarad, és további fejlesztésekre fordítható. 

Az alapítvány az ÁSZ-nak küldött észrevételeiben arra hivatkozik, hogy az egyetemi infrastruktúrát nem az egyetemi vagyonból építenék fel, hanem inkább annak kamataiból bérelnék. 

Mit mérlegeltek a kötvénykibocsátáskor?

A Neumann János Egyetemért Alapítvány döntéshozói az akkori lehetőségeket részletesen megvizsgálva, az akkor hatályos jogszabályokat, illetve belső szabályokat és eljárásrendeket betartva, az alábbi szempontokat mérlegelve egy hosszútávú, ám mégis rugalmas befektetés érdekében döntöttek az OPTIMA kötvények jegyzése mellett.

• A Magyar Nemzeti Bank alapításában és felügyeletében levő OPTIMA Befektetési Zrt. az egyetem fejlesztés stratégiai partnere.
• A főiskolából egyetemmé történő átalakulás érdekében számos feladatot el kell még végezni, melyhez külső források is szükségesek. Az Egyetem irányítási modelljének az átalakítása, üzleti tanács alapítása, Tudásközpontok létrehozása (pl. MNB Tudásközpont, EURÁZSIA központ), Doktori iskola alapítása, hallgatói létszám növelése (2023-2024 magyarországi legnagyobb %-os arányú hallgatói létszám növekedés), nemzetközi térbe történő kilépés; stb. Mindehhez elengedhetetlen a beruházásokhoz szükséges likvid forrás hosszútávú, előnyös hasznosítása.
• A beruházások esetében az Innovációs és Technológiai Park létrehozásához szükséges az egyetem hazai és nemzetközi láthatóságának, innovációs és publikációs képességének a megteremtése, a vállalati együttműködések fejlesztése, az innovációs park üzleti megalapozottságának vizsgálata enélkül nem lehetséges.
• A Homokbánya fejlesztés esetén egyértelműen látható volt, hogy 200-300 milliárd forintos fejlesztésről van szó, melyhez kapcsolódóan először a koncepció tanulmány készült el, egy közel másfél éves szoros együttműködésben a várossal és a tervezőkkel, köztük egy Kossuth- és Ybl-díjas építész vezetésével. Az üzleti alapú fejlesztés és a valószínűsített többletforrás igény egy ingatlanfejlesztési piacon jól tájékozott és hiteles szereplő részvételét feltételezi.
• Az OPTIMA Zrt. egyébként egy „belső körös", fedezett vállalati kötvényt ajánlott fel, ahol a mögöttes fedezeti elemek szintén az MNB felügyelete alatt működnek (PADMA).

A kötvényvásárlás részletei:

A kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) 2021 júniusában 5 milliárd forintért vásárolt tízéves futamidejű kötvényeket az MNB-hez tartozó PADME Alapítvány Optima Befektetési Zrt. nevű cégétől. Ez a befektetés 2031-ben jár majd le.

A kuratórium egy második, 22,5 milliárdos kötvényvásárlásról döntött ezt követően. Ebben a csomagban az elsőhöz hasonlóan szintén kizárólag az Optima 2031-es lejáratú kötvényei szerepeltek.

Az egyetemi alapítvány képviselőinek véleménye szerint a CAMPUS II. beruházási konstrukció – akár tartós bérlet, akár lízing formájában valósul meg - az alapítványra nézve rendkívül előnyös, mivel a bérleti díj/lízingdíj összege soha nem haladhatja meg a kötvények hozamát, a kész épületek pedig előre rögzített opciós áron/maradványértéken kerülnek az alapítvány tulajdonába.

A fejlesztések közül a CAMPUS II. beruházás indulhatott a leggyorsabban (2022. őszén). Ezzel szemben a két nagy invesztíció az Innovációs Park és a Okosváros - Smartcity fejlesztése jelentős, hosszú évekig tartó előkészítést igényel, melynek ütemezését, részleteit akkor, és ott, 2021-ben pontosan nem lehetett meghatározni.

Miért nem kedvezőbb kamatozású lehetőségekbe fektették a pénzt? Pl. állampapírba, ahogy az ÁSZ-jelentés is felveti?

Erről az ÁSZ-jelentés nem kíván szót ejteni, de a kuratórium döntését akkor, 2021-ben sok minden alátámasztotta.

A befektetés révén vásárolt részvények egytől-egyig AA+ besorolás alá estek, vagyis kiváló befektetési lehetőségnek számítottak. A befektetés fedezete a GTC részvénycsomag volt, közvetett módon pedig a cég ingatlanvagyona.

Ami az ÁSZ-jelentésben megfogalmazott „bonyolult céghálót” illeti, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriuma nem volt illetékes az Optima céghálóját vizsgálni, és az Optimának sem volt beszámolási kötelezettsége a saját céghálójáról, kizárólag a GTC-re vonatkozóan kellett adatokat szolgáltatnia, s ennek maradéktalanul eleget is tett; a GTC üzleti jelentését negyedévente meg is kapta a kuratórium.

Az Alapítvány döntéshozóinak az alábbi szempontokat kellett mérlegelniük, és a helyes és gazdaságos döntést meghozniuk:

1. Stratégiai partnerrel történő megállapodás, mely a Magyar Nemzeti Bank, mint a Magyar Állam legfontosabb pénzpiaci szereplője, központi bankja, a pénzügyi szektor ellenőrző szerve, a magyar tőzsde tulajdonosa, és az általa létrehozott és felügyelt PADME Alapítvány.
2. Kamatkörnyezet, gazdaságossági kérdés: az OPTIMA 2031 és OPTIMA 2031B kötvények kamata a vásárlás időpontjában 2,5%, míg az állampapír piacon akkor max. 0,74%. Az állampapír piacon, ahol csak sokkal alacsonyabb kamatkörnyezet érhető el és 10 éves időtávban egy korábbi állampapír eladás jelentős realizált vagyonvesztéssel jár (lásd - Big Four tanulmány)
3. Rugalmasság: az OPTIMA Zrt-vel kötött eladási jog lehetőséget biztosít a teljes 10 éves futamidő előtti értékesítésre. A fő cél alapvetően a fejlesztések ütemezéséhez szükséges likviditás biztosítása a kötvények visszaváltására vonatkozóan, nem pedig a hozam maximalizálás.

Tény azonban, hogy a visszavásárlási lehetőségről hamar kiderült: nem működik igazán, lévén, hogy a befektetett pénzből ingatlanfejlesztő cégek részvényeit vásárolták, és az ingatlanok eladása rövid határidőn belül nem garantálható.

Amennyiben az Állami Számvevőszék által a múltra visszevetített állampapír befektetési stratégia valósult volna meg, az NJEA jelentős veszteségeket realizálta volna – az NJEA képviselői szerint. (forrás Big Four tanulmány)

Folytatjuk