Több mint 1500-an várnak a kecskeméti Margaréta Otthonba – össztársadalmi kihívássá vált az idősgondozás

A valóság még a hivatalos adatoknál is súlyosabb

Az elmúlt napokban több országos hírportál is foglalkozott a magyarországi idősotthonok várólistáival. A Magyar Államkincstár országos nyilvántartása szerint a kecskeméti Margaréta Otthonban várnak a legtöbben elhelyezésre, összesen 1254-en. Az ESZII azonban a Kecskeméti Médiacentrum kérdésére pontosította az adatokat. „Intézményünk nyilvántartása szerint ennél több, jelenleg 1514 fő vár elhelyezésre a Margaréta Otthonba” – közölték. A szakemberek szerint egyelőre nem ismert, mi okozza a két nyilvántartás közötti különbséget, hiszen valamennyi várakozó TAJ-számát feltöltik az országos rendszerbe. „Azért is tartjuk fontosnak a pontosítást, mert láthatóvá kell válnia, hogy a helyzet még annál is súlyosabb, amit a regisztrált számok mutatnak.”

Az országos statisztika sem feltétlenül mutat teljes képet: az államkincstári adatok szerint 687 intézmény jelentett várakozói létszámot, 309 intézmény azonban nem szolgáltatott ilyen adatot.

Évente mindössze 45–60 kérelmezőt tudnak elhelyezni

A Margaréta Otthon 246 férőhellyel működik, miközben 1514-en várnak bekerülésre. A szintén önkormányzati fenntartású, 26 férőhelyes Levendula Idősek Otthonába további 118-an szeretnének bejutni. A két intézményben évente összesen körülbelül 45-60 kérelmező elhelyezésére nyílik lehetőség, miközben a jelentkezők száma évről évre százas nagyságrendben emelkedik. „Az idősotthonokból kiköltözés csak elvétve fordul elő, így – akármilyen nehéz is ezt kimondani – férőhelyek szinte kizárólag csak elhalálozás következtében szabadulnak fel.”

Az intézményekben ugyanakkor az elmúlt években csökkent az elhunytak száma, 2025-ben az utóbbi tíz év legalacsonyabb halálozási arányát regisztrálták. A várakozási idő normál esetben legalább három-öt év. A legnehezebb helyzet akkor alakul ki, amikor egy idős ember egészségi állapota hirtelen megromlik, és a család már nem képes otthon gondoskodni róla.

„Ebben az esetben mi is tehetetlenek vagyunk. Nem tudunk azonnali elhelyezést biztosítani, sőt azt sem tudjuk megígérni, hogy esetleg fél-egy éven belül sor kerülhet az elhelyezésre.” A szakemberek ilyenkor több intézmény megkeresését, a kórházi ápolási lehetőségek feltérképezését, illetve otthonápolási szolgáltatások igénybevételét javasolják. Ezek azonban nem minden család számára jelentenek megoldást.

Az önkormányzati otthonok nem kérnek belépési díjat

Az ESZII válaszában az intézményi elhelyezés költségeire is kitért. A Margaréta és a Levendula Idősek Otthona nem kér egyszeri belépési díjat a beköltözőktől. A havi intézményi térítési díj 165 ezer forint, vagyis napi 5500 forint. A teljes összeget azonban csak azoknak kell megfizetniük, akiknek a jövedelme ezt lehetővé teszi, vagy akik, illetve hozzátartozóik vállalják annak befizetését. Egyes alapítványi vagy egyesületi fenntartású otthonokban ezzel szemben a havi térítési díj a 400 ezer forintot is elérheti, a beköltözés pedig akár többmilliós egyszeri befizetéssel járhat. A férőhelyek elosztásánál figyelembe kell venni a jelentkező fizikai és mentális állapotát, gondozási szükségleteit, valamint azt, hogy a megüresedett helyen milyen ellátás biztosítható.

Átalakuló családok, növekvő gondozási igények

Az idősellátás nehézségei mögött az ESZII szakemberei szerint olyan társadalmi változások is állnak, amelyek az elmúlt években egyre erőteljesebben éreztetik hatásukat. A családok gyakran földrajzilag is eltávolodnak egymástól. A fiatalabb generációk tanulás vagy munkavállalás miatt más településre, esetenként külföldre költöznek, így egyre nehezebbé válik az idős hozzátartozók mindennapi gondozása. A korábban természetesnek tekintett családon belüli segítségnyújtás sok esetben már nem biztosítható.

Ezzel párhuzamosan az egészségügyi ellátás fejlődésének köszönhetően az emberek hosszabb ideig élhetnek, miközben életük későbbi szakaszában egyre összetettebb ápolási és gondozási szükségletek jelentkezhetnek. Az öngondoskodásra és az időskori ellátás előzetes megtervezésére ugyanakkor sok családban csak akkor kerül sor, amikor már sürgős segítségre lenne szükség.

Mindezek együttesen vezetnek oda, hogy folyamatosan növekszik az intézményi elhelyezés iránti igény. A több mint 1500 várakozó tehát nem csupán egy intézményi statisztika, hanem egy szélesebb társadalmi folyamat helyi megnyilvánulása.

Közös felelősség az idősellátás jövője

A kialakult helyzet megoldásában az egyéneknek, a családoknak, a helyi közösségeknek, az önkormányzatoknak, a szociális és egészségügyi ellátórendszernek, valamint az államnak egyaránt szerepe van. Az egyik legfontosabb feladat a gondozási lehetőségek bővítése. A bentlakásos intézmények mellett olyan otthonközeli szolgáltatásokra is szükség van, amelyek segítik az időseket abban, hogy megfelelő támogatással minél tovább saját környezetükben élhessenek.

Legalább ilyen fontos a szakember-utánpótlás biztosítása. A szociális gondozói és ápolói pályát már az oktatásban vonzóbbá kell tenni, amelynek alapvető feltétele lehet a bérek rendezése, a munkakörülmények javítása és a szakmai megbecsülés erősítése. Az ESZII szakemberei szerint egy 100–150 férőhelyes új idősotthon felépítése akár 2–3 milliárd forintba is kerülhet. Számításaik alapján a jelenlegi kecskeméti várakozói létszám elhelyezéséhez mintegy tíz új intézményre lenne szükség. Ez is mutatja, hogy a megoldás hosszú távú tervezést és több szereplő együttműködését igényli.

„Ezek inkább a küzdelem szavai”

Az ESZII munkatársai a Kecskeméti Médiacentrum megkeresésére adott válaszukban saját mindennapi küzdelmüket is bemutatták. A növekvő várólisták, a nehéz döntések és a családok kétségbeesése mindennapos kihívást jelentenek az intézmények dolgozóinak. „Ez az írás részünkről nem segélykiáltás. Ezek inkább a küzdelem szavai. Azé a küzdelemé, amit nap, mint nap vívunk azért, hogy az ellátórendszer működni tudjon.”

Ez a küzdelem azonban túlmutat az intézmények falain. Az idősellátás jövője közös ügy: az egyéni előrelátás, a családi gondoskodás, a közösségi segítségnyújtás, a szociális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, valamint a megfelelő szakemberképzés egyaránt része a megoldásnak. A szakemberek által bemutatott helyzet nem a felelősök kereséséről, hanem a következő évek feladatairól szól. A társadalmi változások hatásai mostanra egyre erősebben jelentkeznek az idősellátásban, ezért a hangsúlyt a megelőzésre, az együttműködésre és a hosszú távon fenntartható megoldások kialakítására kell helyezni.

HÁTTÉR: Mit tett Kecskemét az idősek ellátásáért az elmúlt években?

Azonban nem csupán az időotthonok bővítése, fejlesztése kell, hogy cél legyen, hanem az otthonápolás, házisegítségnyújtás feltételein is tovább kell erősíteni.

Intézményfejlesztések és működési támogatások

Kecskemét önkormányzata az elmúlt években több területen fejlesztette az idősek ellátását. Az egyik jelentős beruházás a Levendula Idősek Otthonának 2020-as létrehozása volt. A város mintegy 400 millió forintos saját forrásból alakította ki a 26 férőhelyes intézményt, amely a korábbi hetényegyházi otthon kiváltását szolgálta. A Margaréta Otthonban korábban energetikai korszerűsítés történt, és további belső felújítások is szerepeltek az önkormányzat tervei között. A 2024-ben ismertetett adatok szerint a város több mint 470 millió forinttal egészítette ki három idősotthon működési kiadásait, mivel az állami finanszírozás és a térítési díjak nem fedezték a teljes költséget.

Új idősgondozási központ épülhet

Az önkormányzat egyik legjelentősebb, folyamatban lévő fejlesztése a Serfőző utcába tervezett új idősgondozási központ. A mintegy 783 millió forintos támogatásból megvalósuló beruházás keretében közel 692 négyzetméteres, akadálymentesített épületet terveznek kialakítani. Itt az idősek nappali ellátása, a demenciával élők gondozását támogató szolgáltatások, a szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás koordinációja kapna helyet. A beruházás tervezett megvalósítási időszaka 2025 és 2028 közé esik. Az új központ nem bentlakásos idősotthon lesz, így közvetlenül nem növeli a tartós elhelyezést biztosító férőhelyek számát.

Házi segítségnyújtás és demenciával élők támogatása

Az önkormányzati ellátórendszer része a házi segítségnyújtás, a szociális étkeztetés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és az idősek nappali ellátása is. Ezek a szolgáltatások azt segítik, hogy a rászorulók lehetőség szerint minél tovább saját otthonukban élhessenek.

Kecskeméten a demenciával élők és hozzátartozóik támogatására is indultak programok a Városi Demencia Akcióprogram keretében.. A város emellett önkormányzati nyugdíjasházi lakások felújításával is foglalkozott, többek között a Horváth Döme körúton és a Nyíri úton.

CédrusNet: az aktív időskor támogatása

Kecskemét idősügyi tevékenységének meghatározó eleme a CédrusNet program, amely az idősebb korosztály önállóságának, aktivitásának és közösségi szerepvállalásának támogatására jött létre. Az önkormányzat által 2020-ban intézményesített kezdeményezés szemlélete szerint az időskor nem feltétlenül jelent visszavonulást. A nyugdíjas években is fontos szerepe lehet a tanulásnak, az önkéntességnek, a munkavállalásnak és a közösségi kapcsolatoknak. A CédrusNethez többek között a Hírös Szenior Egyetem, a digitális ismereteket fejlesztő foglalkozások, az időslátogatói és önkéntes programok, a Második Karrier kezdeményezés és a városrészi közösségeket összefogó CédrusKörök kapcsolódnak.

Idősügyi Tanács és közösségi programok

A városi időspolitika alakításában az Idősügyi Tanács is szerepet kap. A 2009-ben létrehozott testületet 2026 februárjában 17 taggal újjáalakították.

A tanács az idősebb korosztályt érintő kérdésekben javaslatokat fogalmazhat meg, és véleményezheti a városi intézkedéseket. Az önkormányzat és intézményei emellett kulturális, egészségmegőrző és közösségi programokat is szerveznek, többek között az Idősek Hetéhez kapcsolódva. A bentlakásos intézmények működtetése, az otthoni gondozás, az új ellátóközpont tervezése és a CédrusNet programjai együttesen mutatják az önkormányzati idősellátás különböző területeit. A most nyilvánosságra került várólista-adatok ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy a bentlakásos férőhelyek hiánya továbbra is megoldásra váró kérdés.