Ulrich Gábor irányítja tovább a KAFF-ot

Új vezetővel folytatja a munkát a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál

KÖZLEMÉNY
2026. 09. 07., 21:56
Képzőművészet, animáció, zeneszerzés, oktatás, költészet – e területek összefonódása jellemzi Ulrich Gábor sokoldalú pályáját. A Balázs Béla- és Bács-Kiskun Vármegyei Príma Díjas alkotó, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) köztestületi tagja, Képzőművészeti Tagozatának többszörös díjazottja idén átvette a magyar filmes élet egyik legkiemelkedőbb rendezvényének, a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválnak (KAFF) a vezetését. A művésszel készült interjúban nemcsak a KAFF jövőjéről esik szó, hanem magát az alkotót is megismerhetjük, aki a közeljövőben részt vesz a Pesti Vigadóban az MMA Képzőművészeti, illetve a Film- és Fotóművészeti Tagozat kiállításán is.
  • Hogyan került kapcsolatba a művészettel?
  • Gyerekkoromban nagyon sok minden érdekelt, de a magyar nyelv, a zene és a vizuális művészetek voltak leginkább az a közeg, amelyben igazán otthonosan mozogtam. Szerencsém volt: mindhárom területen kiváló pedagógusok segítettek. Későbbi, művészetpedagógiai munkám során is ők jelentették számomra az igazodási pontot.
  • Több művészeti ágban is kiemelkedően teljesít. Mi köti össze ezeket?
  • Talán a ritmus–struktúra–dramaturgia hármasa, valamint az önreflektív és kísérletező szemlélet az, ami valamennyit összefűzi. Egy grafika vagy plasztika is hordozhat zeneiséget, az animáció – kiegészülve az idő dimenziójával – ugyanúgy táplálkozhat a képzőművészeti formanyelvből, ahogy a hang is képes vizuális asszociációkat elindítani. Igen fontosnak tartom az összművészet kínálta átjárásokat. A médiumváltások nemcsak élvezetesek, de lehetővé teszik a téma különböző aspektusainak megélését is – néhány éve például egy képzőművészeti verseskötetem is megjelent.
  • A zene fontos szerepet tölt be az életében és az alkotásaiban is. Mesélne erről?
  • Néhány kivételtől eltekintve minden filmemnek magam szereztem a zenéjét. Elsősorban ütőhangszereken játszom, emellett kísérleti, elektronikus eszközöket, valamint különböző tárgyakat is beépítek a műveimbe. Jelenleg a Face2Face formáció az egyetlen állandó zenekarom. Tagjai: Szurcsik József, Gaál József, Verebes György, Dóra Attila és jó magam. Előadásainkon az improvizatív, performatív jelleg dominál. Emellett gyakoriak a szólóprojektjeim is; sok képzőművészeti eseményre hívnak, ahol általában a műtárgyakat szólaltatom meg, de a közelmúltban szereztem például zenét MMA-székfoglalóhoz és egy kortárstánc-darabhoz is.
  • Hogyan került kapcsolatba az animáció világával?
  • A Kecskemétfilmtől korábban is kaptam különböző tervezőgrafikai megbízásokat, mígnem egyszer felajánlották egy szerzői film rendezésének lehetőségét. Némi bizonytalankodás után belevágtam – az akkor született kislányom inspirálta az első filmet. Az azóta eltelt három évtized alatt tizenöt alkotásom készült el a Stúdió segítségével. Vécsy Vera és Mikulás Ferenc nélkül soha nem lettem volna filmes.
  • Melyik alkotása áll közel Önhöz?
  • Mindig azok, amelyeken éppen dolgozom. Ha mégis ki kell emelnem valamit az elmúlt időszakból, akkor talán a Dűne című kisfilmemet említeném, amely több mint harminc ország filmfesztiváljának versenyprogramjában szerepelt, számos elismerésben részesült, és bekerült az MMA Kiadó Magyar filmek 1896–2021 című enciklopédiájába is. Megtisztelő módon iparművészeti és képzőművészeti szalonokon is kiállításra került, hiszen nemcsak filmként, hanem média- és képzőművészeti alkotásként is értelmezhető.
  • Mit jelent Önnek az MMA köztestületi tagsága?
  • Az MMA számomra elsősorban a tisztelt és szeretett barátaim közössége. Úgy látom, az utóbbi években tapasztalható nyitás – például a regionális műhelyek létrejötte vagy az ösztöndíjprogram – nagymértékben segítette a szervezet társadalmi elfogadottságát. Az Akadémiához fűződő viszonyomat talán mi sem szimbolizálja jobban, mint hogy a közeljövőben alkotóként, szinte egy időben veszek részt a Pesti Vigadóban a Képzőművészeti, illetve a Film- és Fotóművészeti Tagozat kiállításán – utóbbinak a megnyitóján zenei közreműködőként is.
  • Mi köti Önt az Akadémikusok a Hírös Agórában programsorozathoz?
  • A Kecskeméti Hírös Agórában az én kezdeményezésemre indítottuk el e programsorozatot, melynek keretében eddig tizennégy MMA-s művész kiállítása valósult meg. Ezeket a tárlatokat a Kecskeméti Regionális Műhely is támogatja. A sorozat országosan is példaértékű művészetszervezési modellé vált: nemcsak kiállításokkal, hanem alkotói tárlatvezetésekkel, művészettörténeti programokkal és koncertekkel gazdagítja a térség kulturális kínálatát. Akadémikus barátaim mára lassan hazajárnak Kecskemétre.
  • Idén átvette a KAFF vezetését Mikulás Ferenctől, aki több mint negyven évet töltött a fesztivál élén. Mit szeretne megőrizni az örökségéből, és mit szeretne újragondolni?
  • Mikulás Ferenc több mint négy évtizedes munkájával kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy a KAFF Magyarország első számú animációs fesztiváljává, egyben a nemzetközi animációs művészet elismert szakmai találkozóhelyévé váljon. Olyan szakmai színvonalat, nyitottságot, szellemiséget és nemzetközi kapcsolatrendszert teremtett, amelynek megőrzését alapvető feladatomnak tekintem. Különösen megtisztelő számomra, hogy ezt az örökséget továbbvihetem. A folytatás ugyanakkor szükségszerűen együtt jár a megújulással is. Az animáció folyamatosan változik: új technológiák, műfajok, alkotói módszerek és generációk jelennek meg benne. Szeretném ezért erőteljesebben bevonni a modern társművészeteket, az interaktív formákat és a vizuális kísérleteket. A KAFF-ot még határozottabban összművészeti fesztiválként szeretném pozícionálni. Az animáció természetéből fakadóan több művészeti és tudományterület találkozási pontja: pl. a képzőművészet, zene, dramaturgia, design, technológia kapcsolódik össze benne. Ebbe a gondolkodásmódba az AI is szervesen illeszkedik. Fontosnak tartom, hogy a fesztivál ne pusztán bemutassa az új technológiákat, hanem szakmai és művészeti szempontból is vizsgálja azok hatását az alkotás folyamatára és az animáció jövőjére. Ennek részeként például egy egész napos, nemzetközi AI-konferenciát is szeretnék, ahol alkotók, filmes szakemberek, kutatók, technológiai fejlesztők és oktatók beszélhetnének a mesterséges intelligencia lehetőségeiről, korlátairól és várható hatásairól. Fontos számomra a fiatal alkotók, a közönség és a stúdiók közötti kapcsolat erősítése is, ezért felmerült egy ú.n. pitch-fórum lehetősége is.
  • Hogyan látja a KAFF szerepét a nemzetközi animációs térben? 
  • Kiemelt feladatomnak tartom a fesztivál kapcsolatainak megerősítését a regionális és országos kulturális kormányzattal, a különböző támogatókkal, valamint egyéb szereplőkkel – köztük az oktatási intézményekkel, a múzeumokkal, a Hírös Agórával, a civil közösségekkel, valamint a Magyar Művészeti Akadémiával. Az MMA az utóbbi időszakban pályázatok útján is segítette a KAFF megrendezését.
    Olyan technológiai, társadalmi, kortársművészeti változásokra nyitott eseményt építünk, amelynek a folyamatos fejlődés ad új lendületet, miközben a Kecskeméti Animációs Film Fesztivál megőrzi pozícióját, mint Magyarország legrégebbi, megszakítás nélkül megrendezett filmünnepe, a magyar mozgóképkultúra egyik legfontosabb eseménye.

Varga Katica