Újraszentelték az évszázados Csősz-keresztet
Csősz József Kecskemét határában termelő gazdaember – és felesége Borbély Margit - nevét több mint egy évszázada hirdeti az a kereszt, amelyet a hálás utódok szenteltettek újra szombat délután. Annak idején, a magyar történelem legszomorúbb évében 1920-ban, amikor a trianoni békekötés eredményeként felszabdalták az országot, állította a gazda családja az Úr Jézus dicsőségére a keresztet a Kiskunhalasra vivő országút mentén. Hogy miért is tették? Az utódok Kovács Antalné Csősz Éva és Csősz István – az unokák- nem emlékeznek rá. Csak annyit mondtak, hogy bízhatott a nagyapa és a második felesége a jövőben, annak ellenére hogy egy szörnyű háború, két forradalom és az ország nagy részének elvesztése után voltunk. De a magyarság, így a Csősz család is bízva a teremtőben dolgoztak tovább.
Csősz Éva elmondta, hogy a családjuk a mai fogalmak szerint nagyon nagy család volt már száz éve is. Csősz József nagyapa kétszer nősült. Az első házasságából hét gyerek született, a nyolcadik terhességet nem élte túl a felesége. A nagyapa ott maradt az árvákkal, de két évre rá újra megnősült. A második feleség hozott magával egy kislányt és szült öt új – közös - gyermeket. Azaz 13 gyermek felnevelését végezte a Csősz nagyapa és a második felesége Borbély Margit. Mivel jó nagy területe volt a családnak, dolog és kenyér nélkül senki sem maradt. A hit ereje óriási volt a családban, mert a szörnyű évek után ennyi embert eltartani nem volt könnyű. Ez a hit segített abban is, hogy lemondások árán, de egy szép keresztet állíttattak. A keresztet 2002-ben Csősz István az unoka már felújította, 2020-ban szentelték volna újra, de jött a covid járvány. Most a 105. évben rendezett egy kis ünnepséget a kereszt mellett a család így emlékezett a Csősz József nagyapára és a második feleségére Borbély Margitra. Az ünnepségen dr. Tóth Szilárd önkormányzati képviselő tartott rövid beszédet, ismertette az alföldi keresztállítások szokását. Majd Sárközi Sándor piarista atya szentelte újra a
Csősz-keresztet.
