V. Németh Zsolt: A következő időszakban 180 milliárd forint áll rendelkezésre a vízkészletek növelésére

V. Németh Zsolt elmondta, hogy a második világháború előttről származó és együttműködésre épülő Tisza-Körös-völgyi vízgazdálkodási rendszer Európa legnagyobb vízvisszatartási kezdeményezése volt, az elmúlt 15 évben pedig 33 nagyberuházás keretében a hazai vízkészletek gyarapítására 170 milliárd forintot fordított az ország. Ezek között olyan nagy horderejű programok valósultak meg, mint Debrecen vízpótlása, a Mosoni-Duna torkolati műtárgyának megépítése vagy az Ős-Dráva program. Az államtitkár úgy folytatta, hogy a szemlélet ma is változatlan: bizonyíték erre, hogy a vízügyi ágazat rendelkezésére álló mintegy 180 milliárd forintból 105 milliárd közvetlenül a vízkészletek növelését szolgálja – húzta alá. Ezt egészíti ki az a 67 milliárd forintos csomag, amelyet a kormány közelmúltbeli döntése nyomán a Homokhátság vízpótlására fordítanak.

A Közép-Homokhátság területén megvalósuló vízpótlási projekt új fejezetet nyit a térség vízgazdálkodási és természetvédelmi törekvéseiben. A fejlesztés célja a térség egykori vizes élőhelyeinek helyreállítása, a természetes vízháztartás javítása, valamint a helyi gazdálkodási tevékenységek fenntartható támogatása. A projekt teljes mértékben illeszkedik a Vizet a tájba program célkitűzéseihez, amely a tájléptékű vízgazdálkodás új irányait jelöli ki.

Salacz László, Bács-Kiskun Vármegye 1. számú választókerületének országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy a Közép-Homokhátsági vízpótlás központi eleme a Kvassay-zsilip, bázisa pedig a Duna-völgyi főcsatorna. A vízkivétel érdekében Fülöpszállás térségében új duzzasztómű, szivattyútelep, 20 kilométer hosszú nyomócső-vezeték, valamint vízelosztást biztosító műtárgyak épülnek. A projekt keretében megújul a Kolon-tó, a Kurjantó, a Kondor-tó, a Csíra-széki tó, az Ágasegyházi rét és az Orgoványi-rét is.

A vízkészletek szétosztása részben közvetlenül a nyomócsőről, részben pedig a már meglévő csatornarendszerek bevonásával valósul meg. A felszivattyúzott víz helyben tartását és célzott elosztását korszerűsített és újonnan épülő vízkormányzó műtárgyak segítik, biztosítva ezzel a térség szikes tavainak hosszútávú vízellátását.

Font Sándor, Bács-Kiskun Vármegye 3. számú választókerületének országgyűlési képviselője kiemelte: a most induló beruházás egy hosszabb folyamat része. A Homokhátság vízpótlásának terve hosszú egyeztetések után jutott el a megvalósítás szakaszába. A projekt ökológiai szempontból is kiemelt jelentőségű: célja, hogy új életet vigyen a Homokhátsági szikes tavak rendszerébe. A beruházás mintegy 6000 hektárt érint, kilenc települést és 20 000 lakost. A vízpótlás lényege, hogy a Duna-völgyi főcsatornából egy vízkiemelő berendezésen keresztül, zárt nyomócsövön a tórendszer legmagasabb pontjára juttatják a vizet, ahonnan az gravitáció segítségével jut el a környező tavakba. A vizes élőhelyek helyreállítása mellett a talajvízszint süllyedésének megállítása is a cél, a vízzel történő altalaj-feltöltés révén.

Lenkei Róbert, a Duna–Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács elnöke beszédében felidézte Lezsák Sándor 1995-ös parlamenti határozati javaslatát, amelyben – akkor még ellenzéki képviselőként – sürgette a Duna–Tisza közi vízpótlás ügyét. Az akkori baloldali kormány ugyan elfogadta az előterjesztett cselekvési tervet, de annak végrehajtása nem történt meg. Lenkei kronológiai sorrendben ismertette a most megvalósuló projekt előzményeit. Példaként említette a 2018-as jászszentlászlói vízvisszatartási projektet, amely civil kezdeményezésként valósult meg, és eredményeként nyolcszorosára nőtt a rozs terméshozama. 2020 tavaszán Lezsák Sándor kezdeményezésére találkozott az akkori vízügyért felelős államtitkár a vármegye országgyűlési képviselőivel, a vízügyi igazgatóval és a tervező cég képviselőjével. 2020. december 31-én a kormány 1,7 milliárd forintot, 2021-ben pedig további 4,5 milliárdot biztosított a tervezési munkálatokra. 2022-ben megkezdődött a Kvassay-zsilip felújítása, amely kulcsfontosságú a térség vízpótlása szempontjából. Bár 2023-ban elkészültek a tervek, az Európai Unió végül nem támogatta a projektet, a kormány azonban kiemelt beruházássá nyilvánította azt. 2024-ben a térség országgyűlési képviselői közös levelet fogalmaztak meg, amely nyitott fülekre talált – ennek eredményeként 2025-ben elindul a Közép-Homokhátság vízpótlása.

Telkes Róbert, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója megerősítette, hogy egy alaposan átgondolt, megalapozott koncepció megvalósítása kezdődik meg. Elmondása szerint a víz a Hosszú-rét irányából, legyező alakban kerül elosztásra a tavak felé, a Nemzeti Parkok javaslatait is figyelembe véve. A beavatkozás jelentős mértékben javítja majd a mikroklímát, új, gazdag élőhelyek jönnek létre, amelyeket gyorsan birtokba vesznek a vízi madarak. Emellett a talajvíz pótlása is megkezdődik, amely jelenleg helyenként 10 méternél is mélyebben van, és természetes csapadékkal már nem tölthető fel – ehhez mesterséges beavatkozásra van szükség.

A projekt különleges jelentőséggel bír természetvédelmi szempontól, hiszen közvetlen kapcsolatot teremt több NATURA 2000-es élőhellyel, így többek között a Kurjantó, a Kondor-tó, Hosszú-rét, Ágasegyházi-rét és Orgoványi-rét élőhelyeivel, amelyek így részesülhetnek a vízpótlás előnyeiből és megőrizhetik egyedülálló ökológiai értékeiket.