Vörös vércse és szalakóta költözött az Izsáki úti véderdőbe

2026. 07. 15., 15:42
Megjelent a vörös vércse és a nagyon ritka szalakóta az Izsáki úti véderdőben. A védett madárfajok beköltözése azt bizonyítja, hogy meghozta gyümölcsét az elmúlt évek tudatos, természetközeli erdőkezelése. Szabó Lajos erdőmérnök szerint éppen azok az elemek, amelyeket sokan rendezetlennek látnak, teszik igazán élhetővé az erdőt a madarak számára.
A galéria 33 képet tartalmaz

Az elmúlt négy év ökológiai szemléletű erdőkezelésének már látható eredményei vannak. Olyan védett és fokozottan védett madárfajok költöztek az Izsáki úti véderdőbe, amelyek korábban nem voltak jelen: megjelent a vörös vércse és a fokozottan védett szalakóta, emellett egyre több cinke, csuszka és harkály is otthonra talált az erdőben. Szabó Lajos erdőmérnök szerint mindez annak köszönhető, hogy sikerült változatosabb, természetesebb erdőszerkezetet kialakítani.

— Több korosztály megjelenik a faállományban: a csemetéktől az idősebb állományig a legidősebb, nagy nyárfákig, a fafajösszetétel is változik, elegyesebbé válik, hiszen nemcsak a fehér nyár van már jelen, hanem kőris, juharfélék is jelen vannak. Egyik részük csemeteültetéssel került ide, a másik részük természetes úton telepedett meg ebben az erődben — mondta Szabó Lajos.


Ez annak köszönhető, hogy csökkentették az emberi bolygatást, nem kaszálják az erdő aljnövényzetét, így az erdei életközösség természetes módon fejlődhet.

—  Itt holtfát is hagyunk az erdőben, fekvő és álló holtfát, az odvasfák jelenlétére is odafigyelünk, hogy belőlük elegendő a területen. Mindezek hatására is szaporodott fel az odúlakó madárfajoknak a száma, illetve a szalakóta megjelent az erdőben, ami egy nagyon ritka, fokozottan védett madárfaj Magyarországon - mondta az erdőmérnök.


A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy bár a laikusok szemében a holtfák, a facsonkok vagy a sűrű aljnövényzet rendezetlennek, elhanyagoltnak tűnhetnek, ezek valójában a természetes élőhely létrejöttét szolgálják. Az odvas és elhalt fák számos madár- és rovarfaj számára biztosítanak élőhelyet, miközben hozzájárulnak az erdő ökológiai egyensúlyának fenntartásához.