Zajlik az önkormányzati intézmények energetikai fejlesztése Kecskeméten
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata a TOP_PLUSZ-3.4.1-23 kódszámú ,,Fenntartható humán infrastruktúra" című felhívásra támogatási kérelmet nyújtott be TOP_PLUSZ-3.4.1-23-KE1-2023-00001 azonosító számon és „Szociális és nevelési intézmények fejlesztése, valamint IKT eszközök beszerzése” címen, melyre vonatkozóan a támogatási szerződés 2024. szeptember 2. napján lépett hatályba.
Az önkormányzat 809.600.457 Ft támogatást nyert köznevelési, szociális és gyermekjóléti feladatokat ellátó önkormányzati épületek energetikai felújítására, valamint infokommunikációs technológiai eszközök beszerzésére. A projektnek köszönhetően elindult Kecskeméten a Csipcsirip Bölcsődének (6000 Kecskemét, Forradalom u. 5.), valamint a Corvina Óvoda 3 feladatellátási helyének, a Ceglédi Úti Óvoda (6000 Kecskemét, Ceglédi út 5.), az Ifjúság Úti Óvoda (6000 Kecskemét, Ifjúság útja 1.) és a Forradalom Utcai Óvoda (6000 Kecskemét, Forradalom u. 3.) épületeinek felújítása, valamint bővítésre kerül az intézményhálózat IKT eszköz ellátottsága.
A projekt keretében megvalósítani tervezett energetikai felújítási munkák az önkormányzat által megelőlegezett saját forrásnak köszönhetően 2024. év első felében megkezdődtek, és ütemezetten haladnak. A kivitelezési munkák várható befejezése 2024. év IV. negyedéve. A fejlesztés során megvalósul valamennyi épület utólagos homlokzatszigetelése, utólagos magastető, illetve lapostető szigetelése, utólagos padlásfödém szigetelése, a homlokzati nyílászárók cseréje, a fűtési rendszer rekonstrukciója, valamint napelemes rendszer telepítésére is sor kerül.
Az intézmények energetikai célú fejlesztésével megvalósulhat a nevelési és pedagógiai munka feltételeinek javítása, az óvodások és szüleik komfortérzetének növelése, továbbá a minőségi gyermek- és köznevelési szolgáltatásokhoz történő egyenlő (területi) esélyű hozzáférés biztosítása, valamint a városon belül meglévő intézményi infrastrukturális különbségek csökkentése. A beruházás az elhasznált energiamennyiség csökkenésen keresztül költségmegtakarítást is eredményez, valamint a környezet tehermentesítéséhez is hozzájárul: a felhasznált energiamennyiség mérséklődése a CO2 és üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését eredményezi, mellyel elérhetővé válik mind a települési, mind pedig a nemzeti környezet- és klímavédelmi célokhoz történő hozzájárulás.