600 ezer lakost érint a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási Társulás komplex rendszerfejlesztése
Hogyan és milyen célból indult útjára ez a projekt?
2017 volt az év, amikor az Európai Unió Kohéziós Alapjának a magyarországi Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Programjára dedikáltan lehetett pályázatokat előkészíteni. Ez egybeesett azzal, amikor új hulladékgazdálkodási törvény született, amelynek megfelelően újrarajzolták Magyarország hulladékgazdálkodási körzeteit. Létrejött a Pest megye déli részét és Bács-Kiskun megye északi részét összefogó Duna-Tisza közi hulladékgazdálkodási régió. Erre a régióra dolgoztunk ki egy projekt-javaslatot, amely elsősorban a szelektív hulladék kezelésére koncentrált. Szintén 2017-ben létrejött a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás, amely jelenleg 101 településre kiterjedően biztosítja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást. A Társulás további célja a nyertes KEHOP pályázat fejlesztéseinek megvalósítása volt.
Eltérő elhelyezkedés, adottságok, infrastruktúra. Hogyan volt mindez összehangolható 101 település esetében?
Hosszú, mindenre kiterjedő szakmai előkészítő munka előzte meg a pályázat beadását, hogy a nagyjából 600 ezer lakos számára a lehető leghatékonyabb hulladékkezelési tervvel álljunk elő. A kivitelezés irányítására és a komplett megvalósításra pedig a társulási forma kecskeméti központtal tökéletesen megfelelőnek bizonyult.
Pontosan milyen projektelemek valósultak meg a 2017-től megkezdődött időszakban?
Az egyes projektrészek – például a különböző gépek beszerzésére, hulladékgyűjtő edények vásárlása – mind-mind a szelektív gyűjtést támogatta meg eszközoldalról. 200 000 db száraz hulladék gyűjtésére alkalmas – a lakosság körében sárga kukaként ismert – gyűjtőedényt vásároltunk és osztottunk szét a KEHOP támogatási időszakban több mint 2 milliárd forint értékben. Új hulladékgyűjtő autók beszerzésére is sor került. Összesen 27 autót tudtunk ilyen módon szolgálatba állítani. A leglényegesebb elem viszont a KEHOP PLUSZ időszakban az építési tevékenység volt. Egy mechanikai - biológiai hulladékválogató telep épült Kecskeméten új beruházásként. Létrejött egy szelektív hulladékválogató gépsor, ami a már meglévő, jelenleg is működő szelektív hulladékválogatónak a továbbfejlesztését, automatizálását jelentette. Ezek a beruházási elemek mintegy nettó 9 milliárd forint körüli összegből valósultak meg.
Hol valósult még meg építési beruházás?
Építési beruházás jött még létre Cegléden és Monoron, hiszen a hulladékgazdálkodás logisztikája azért nem engedi azt meg, hogy minden hulladékot a központba, Kecskemétre hozzanak. Nyilván ez több szempontból sem kívánatos. Cegléden komposztáló tér épült csapadék és csurgarékvízgyűjtő rendszerrel. Monoron a Pest környéki településeket kiszolgáló, szintén komposztálótér, illetve átrakó állomás épült, ahol az oda érkező hulladékot fogják majd bálákba rendezve a további hasznosítás érdekében kezelni. Ez a 2 beruházás összesen mintegy 2 milliárd forint értékre tehető nettó összegben a két településen. Az értékét tekintve a legnagyobb beruházási elem az a Kecskeméten megvalósult, újonnan felépített mechanikai-biológiai hulladékválogató csarnok felépítése volt.
Kiemelt fontossággal kezelték a csurgalékvíz elvezetésének kezelését a fejlesztések során. Miért fontos ez?
A csurgaléklé - más néven szivárgólé - olyan folyadék, amely a hulladéklerakókban, komposzttelepeken vagy más szervesanyag-tartalmú hulladékot tároló helyeken keletkezik. Akkor alakul ki, amikor az esővíz, a hóolvadék vagy más nedvesség átszivárog a hulladékrétegeken, miközben felold különféle szerves és szervetlen anyagokat, nehézfémeket, sókat, vegyszereket, esetenként kórokozókat is. Ez a folyadék erősen szennyezett lehet, ezért környezetvédelmi szempontból komoly problémát jelenthet, ha kezeletlenül jut ki a természetbe. Az újonnan kialakított csurgarékvízgyűjtő rendszerek biztosítják ennek a megfelelő kezelését.
A fejlesztések megvalósításra a Társulás részére a KEHOP_PLUSZ-2.3.10-24-2024-00013 számú projekt biztosított anyagi támogatást. A „Komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése a Duna–Tisza közi régióban” című projekt a korábbi KEHOP támogatási időszakban 9, 39 milliárd forintból, míg a KEHOP PLUSZ időszakban több mint 5,190 milliárd forint uniós forrásból valósult meg.
(X)