95. születésnapján köszöntötték Szlávik Józsefet

1929. október 6-án született a nyárlőrinci tanyavilágban. Parasztgyerekként nőtt fel, sokat dolgozott a földeken, és kanászként is segítette családját. A második világháború után kubikosként vett részt útépítésekben, Kazincbarcikán az erőmű alapjának építési munkáiból is kivette részét. 1950 októberében vonult be a dombóvári tüzérekhez, ahonnan szakaszvezetőként szerelt le három év elteltével.

Leszerelése után előbb a vasútnál lett tolatásvezető, majd elvégzett egy kilenc hónapos hegesztő tanfolyamot, és a Fémmunkásnál helyezkedett el. – 26 évet töltöttem a vállalatnál minőségi hegesztőként. Atomsilók építésében is részt vettünk, persze mindenkinek azt mondták, hogy technikai csarnok készül – meséli Józsi bácsi.

Az 50-es években talált rá a szerelem, 1955. november 5-én vette el a törökfái Sörös Máriát. Büszkén meséli, hogy 12 lovaskocsi vett részt talfájai lakodalomhoz vezető esküvői menetben. Feleségével azóta is boldog házasságban élnek. Három lányuk született, akik hat unokával, ők pedig kilenc dédunokával ajándékozták meg őket.

József 1989 októberében vonult nyugdíjba a Fémmunkástól, ezzel azonban nem értek véget számára a munkás évek.

– Sosem unatkozom. Előbb az öcsémnek segítettem a földeken, majd piacozó barátaimnak, így gyorsan eltelik az idő. Olyan sok kedves ismerősöm lett a piacon, hogy ott is megünnepeltük a születésnapomat – mondja az ünnepelt.

Úgy hiszi, szép korát egyrészt jó génjeinek köszönheti, másrészt aktív életének, szerető családjának. Wesselényi utcai otthonukban gyakran fordulnak meg unokái, dédunokái.

– Minden nap, még hétvégén is fél 6-kor kelünk feleségemmel, reggelizünk, aztán indulunk a piacra. Fél 8-ra már ott is vagyunk. 10-kor jövünk haza, bemegyünk totót venni, mert én arra esküszöm. Egyszer nyertem is a barátaimmal 824 ezret, a részemet természetesen szétosztottam a lányaim között – árulja el Józsi bácsi.

Otthon azért picit szokott pihenni is, tévét nézni, újságot olvasni. De legszívesebben sétál a városban vagy gondozza kis kertjét. 95 évesen is maga metszi gyönyörű bokrait. Csodájára jár, aki csak látja.