Kósa Ferenc László: a Nébih elektronikus Gazdálkodási Napló felülete nem működik kielégítően

A gazdáknak egyre több adminisztratív feladatot kell ellátniuk, ezek között szerepel a Gazdálkodási Napló vezetése, melyet elektronikusan és papíralapon is megtehetnek. Amennyiben a gazdálkodó úgy döntött, hogy a 2023. évre vonatkozóan azt papíralapon vezeti, akkor az ott rögzített adatokat legkésőbb január 31-ig fel kell töltenie a Nébih eGN-felületére.

Az elektronikus Gazdálkodási Napló alapvetően a gazdálkodók adminisztratív kötelezettségeinek egyszerűsítése érdekében indult 2023 elején, amelybe a Nébih a jelenleg különálló e-permetezési napló, Gazdálkodási Napló és nitrát adatlap rendszerekben található adatokat integrálja. Az új rendszer jelenleg is kidolgozás alatt van, fejlesztik és módosítják a programot. Ez megnehezíti az adatok rögzítését és azok biztonságos beküldését, ami problémát vet fel. A legnagyobb baj az, hogy nem érkezik visszaigazolás arról, hogy a benyújtott napló milyen adattartalommal került a Nébih rendszerébe - hívta fel a figyelmet Kósa Ferenc László, az Agrárszaktanácsadók Egyesületének elnöke.

– Maga a rendszer nem stabil, a fejlesztők módosítják a programot, ami megnehezíti az adatszolgáltatások rögzítését és azok biztonságos betöltését. A kollégáim folyamatosan jelzik a problémákat, mely szerint sokszor nem az az adat rögzül, amit ők rögzítenek. Egyszerűen nincs ügyfélkapus visszajelzés, ami nagyon hiányzik, mert nem látjuk azt, hogy milyen adattartalom kerül be, és nagyon sok esetben, amikor adattartalmat nyerünk ki a már rögzített programból, akkor látjuk, hogy nem az a tartalom íródik ki, amit mi berögzítettünk. Nagyon sok az adatvesztés és a tévesen megjelenő adat és az összesítők sem működnek jól. Ez azért probléma, mert az Államkincstár ez alapján fogja ellenőrizni azt, hogy ki teljesítette a kötelezettségét – emelte ki.

A szaktanácsadók feladata egyre inkább kimerül az adminisztratív feladatok elvégzésében.

– Év közben változott a formanyomtatvány is, a 2023-as évre például három naplót kell csinálni. Egyet 2023. január 1-től június 9-ig, egyet júniustól az őszi munkáig, az őszi munkát pedig már a 2024-es naplóba kell rögzíteni – ismertette Kósa Ferenc László. A gazdálkodók általában megbíznak egy szakembert az adatszolgáltatás teljesítésével. A nem megfelelő adatszolgáltatás miatt később, az ellenőrzés során érhetik őket szankciók.

– A gazdálkodók egyelőre nem szembesülnek ezekkel a problémákkal, mert jellemzően megbíznak valakit az adatszolgáltatás elvégzésével. Akkor szembesülnek ezzel, ha a nem megfelelő adatszolgáltatás miatt esetleges szankció fogja őket érni. Ezeknek a szankcióknak a kivédése az elsődleges feladata a szaktanácsadó kollégáknak.

A szaktanácsadók ezeket a helyzeteket szeretnék elkerülni, melyre több javaslatot is tesznek.

– Ennek elkerülésének egyetlenegy módját látjuk, hogyha ezt az elektronikus rendszert az idei évben nem kényszerülünk használni, hanem egy kompromisszumos megoldás adódik az adatszolgáltatás teljesítésére. Egyesületi szinten van egy javaslatunk: március 31-ig tolják ki az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését és állítsák vissza az ÁNYK-s beküldési lehetőséget, amire ha jól tudom a jogászoknak és ügyvédeknek is lehetőséget adtak. Bízunk benne, hogy ezt sikerül elérni, mert az jól működött, meg voltak a megfelelő visszacsatolások és ki lehet tölteni könnyebben, mint ezt a mostani programot. 2025-től, amikor a program teljesen elkészül, akkor várjuk és szívesen fogjuk használni – mondta Kósa Ferenc László.

Az Agrárszaktanácsadók Egyesületének elnöke elmondta, van másik, drasztikusabb javaslatuk is, mely szerint az idei évben mentesüljenek a gazdák a kötelezettség teljesítés alól. Hozzátette: tudják, hogy ez uniós előírásokba ütközik, így bíznak abban, hogy az előző javaslat meghallgatásra talál. A probléma tehát nem az, hogy a felület nem áll készen a napi használatra, hanem az, hogy annyira nem biztonságos, hogy az adat bekerüljön a rendszerbe és az Államkincstár azzal az adattartalommal tudja lekérdezi, amivel azt a gazdák betöltötték.