Silver-ügy: még mindig nem nyert 100%-os bizonyságot a koronatanú állítása
Ma folytatódott a 23 évvel ezelőtti emberölés ügyében zajló tárgyalás a Kecskeméti Törvényszéken. A Silver-ügyként elhíresült bűncselekmény koronatanúja állításainak vizsgálata került a középpontba.
Az egyik kijelentése az volt, hogy éppen rabolni ment az egyik közeli irodába, amikor látta, hogy három ember a sínekre húzza az akkor 23 éves G. Jánost. Az üzlet tulajdonosa ma azt vallotta, hogy több betörés is történt abban az időszakban, de 23 év távlatából nem emlékszik, pontosan aznap este történt-e a rablás, amikor a gyilkosság.
Azt is elmondta a tanú, úgy emlékszik, hogy az ominózus hétvége utáni hétfőn vette észre a gyertyákat a síneknél, tehát valószínűsíti, hogy akkor volt a betörés, de továbbra sem meri ezt kijelenti százszázalékosan, akkoriban egészségügyi problémái voltak, gyógyszert is szedett, homályosak már az emlékei.
Ezt követően lépett a terembe a négyes számú tanú, aki egyébként J. Istvánnak, a Silver diszkóban dolgozó biztonsági őrök főnökének volt az egyik üzlettársa. A tanú, aki többször ült már börtönben elmondta, hogy 2001-ben ismerte meg J. Istvánt és az elsőrendű vádlottat, N. Tamást. A kihallgatáson elhangzott, az egész Silver-ügyről a solti börtönben hallott a koronatanútól. Akkor állítólag azt mondta neki a férfi, hogy épp betörni ment az irodába, amikor látta, hogy egy „nagydarab kopasz, egy kisebb darab kopasz meg egy copfos” a sínek felé vonszol valakit.
Azonban az is elhangzott, hogy a későbbi nyomozati eljárás során nem ismerte fel a koronatanú az általa vélt elkövetőket, így – ahogy fogalmazott ma az üzlettárs – a koronatanú nem mond igazat, vádalkut kötött 2019-ben, és a cél az volt mind az ő, mind pedig a rendőrség részéről, hogy J. Istvánt el tudják fogni. Azonban mivel semmilyen bizonyíték nem volt ellene, elengedték.
A tanú azt is elmondta, hogy bár orgazdaság vádjával vitték el a Nemzeti Nyomozó Iroda emberei őt és J. Istvánt, csupán a Silver-ügyről kérdezték őket.
Mint az a tárgyaláson ma elhangzott, J. István egy embernek 11 millió forintot adott azért, hogy elvigye a balhét, de hogy milyen ügyben, azt nem tudta meg a tanú a börtönben.
Ügyvéd kérdésére elhangzott, hogy akkor mindenkinek volt viperája, még neki is, de ez nem azt jelenti, hogy használták is azokat.
A tanú úgy fogalmazott, hogy „nem véd senkit, de vicc, amit a koronatanú állít, a történet, amit előadott, azt kiszíneztették vele, az biztos. Én a fél országot becsaptam, ez volt a szakmám és egy ilyen ember vagyok. De az első rendű vádlott is odatette magát, ha kellett. Hogy mivel: kézzel, lábbal, vassal, pisztollyal, az mindegy volt, de ezek önvédelem céljából történtek. Ez egy veszélyes szakma" – fogalmazott a tanú, aki hangsúlyozta, hogy az elsőrendű vádlott nem volt kötekedős, sőt, sokszor oldotta meg a helyzetet szóval, kommunikációval, békítéssel.
2010-ben pedig odament a mai tanúhoz az elsőrendű vádlott és azt mondta neki, hogy kiszáll. Onnantól pedig mintapolgár lett. A tanú leszögezte, hogy ellenben „J. István soha nem mondott igazat, amit kérdezett is hazugság volt, a saját anyját is eladná, és hogy úgy vezeti meg a rendőrséget és az ügyészséget, ahogy csak akarja.”
A tárgyalás február 14-én folytatódik. Úgy tudjuk, hogy ha minden rendben folyik, akkor tavasszal akár ítélet is születhet az ügyben.