Szemereyné Pataki Klaudia: „Van miért büszkének lennünk!”

Évente ítélik oda az Építőipari Nívódíjat, mely kiemelkedő szakmai elismerésnek minősül, és amit a hagyomány szerint minden nívódíjas épület falára egy, a díjat megjelenítő művészi alkotás-, és bronzkeretes réztábla kerül. Ezt leplezték le ma délelőtt a Városházán. Az eseményen Frey Lajos, az Építőipari Nívódíj Bíráló Bizottságának referense elmondta, ezt a díjat a szakma adja a szakmának: az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége, az Építőipari Mesterdíj Alapítvány és az Építéstudományi Egyesület mellett számos szakmai szervezet által alkotott grémium ítéli oda ezt a rangos elismerést.

A beszédből kiderült, hogy az építészeti és a művészeti minőség bírálata mellett az együttműködést is mérlegelte a bizottság, mely Kecskemét esetében kifogástalannak ítéltek a szakemberek. Frey Lajos a laudációból is olvasott egy részletet: „A kecskeméti Városháza épület felújítását a város vezetése és a beruházásba bevont szakemberek példás alázattal és nagy körültekintéssel valósították meg. Példaértékű az a lokálpatrióta, urbánus és egyben szakmai alázat, ahogy a projekt szereplői, a főépítész, a tervezők és a kivitelezők együttműködtek a beruházás megvalósítása során. Minta értékű, a város rangjához méltó épületrekonstrukció valósult meg.

Ezt követően a HÉP-Horváth Építőmester Zrt. igazgatósági tagja mutatta be a felújítás gyakorlati oldalát. Gyenes Balázs elmondta, hogy az elmúlt 120 év meghagyta a nyomot az épületen, volt olyan terület, ahol a födém szakadt le. „A homlokzat már az utolsókat rúgta, kezdte ledobni magáról a vakolatot, és kezdett életveszélyessé válni” – mesélte az igazgatósági tag, aki úgy gondolta, hogy nyomot kellene hagyni a munka befejezése után, ezért pályáztak a nívódíjra, aminek elnyerése feltette a koronát erre az ékszerdobozra. Gyenes Balázs hangsúlyozta, hogy az eredeti alaprajzot állították helyre, még akkor is, ha a később felépült falak el kell bontani, a nyílászárókat hozzá kell alakítani. Tehát az eredetileg megálmodott Városháza látható most Kecskemét főterén.

„Ezt az épített örökséget méltó módon hagyjuk az utókornak, nem csak 5-10 évre, hanem a következő 2-3 generációnak is egy komoly, meghatározó értéket jelent majd. Van miért büszkének lennünk, van mit hagynunk az utókorra, és nyomot hagytunk a város életében” – szögezte le Szemereyné Pataki Klaudia, majd azt is elmondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a kecskeméti Városháza Európa legszebbje.

„A legdrágább kincs, amikor a bejönnek ide a kecskemétiek, és ámulva nézik a Városházát, végül meleg szívvel hagyják el az épületet” – zárta beszédét a városvezető.

Áprilisban, a Műemléki Világnap alkalmából a Városháza egy másik rangos elismerésben is részesült. A Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa, az ICOMOS minden évben odaítéli műemlékvédelmi díját a legkiválóbb helyreállítás elismeréseként. A Városházát az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága Példaadó Műemlékgondozásért Díjban részesítette az alapos helyreállításért, az épület bemutatásáért, az idegenforgalom méltó fogadásáért.