A közös agrárpolitika változásairól tartott előadást az agrárkamara
Országjáró roadshow keretein belül tájékoztatja a gazdálkodókat a közös Agrárpolitika változásairól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Az előadások során ismertetik a támogatási keretösszegeket, azok feltételeit, felkészítik a gazdálkodókat a változásokra, és segítik is őket. A mai napon (péntek) közel 200 főnek tartottak előadást a változásokról.
Gáspár Ferenc, Bács-Kiskun vármegyei agrárkamarai elnök elmondta, több új információról van szó, ezért a falugazdászokat alaposan felkészítik az új rendszerre. Így a gazdálkodók bármilyen segítségért fordulhatnak hozzájuk.
A KAP a megalakulása óta az EU mezőgazdasági élelmiszertermékeinek a nyitott egységes piacát támogatja, megfizethető árakat biztosít, fenntartja a világ legmagasabb biztonsági és környezetvédelmi normáit, és élénkíti a vidéki közösségeket.
Az előző ciklus után, az elnökség a 2021. április 26-án tájékoztatta a minisztereket az új KAP-reformcsomagról folytatott intézményközi tárgyalások terén tett előrelépésekről, és iránymutatást kért a zöldítési struktúrára vonatkozó kompromisszumos javaslat kapcsán.
Az elnökség a kompromisszum központi elemeként az ökorendszerek céljára elkülönített összegek megnövelését javasolta a Tanács általános megközelítéséhez képest (fokozatos növelés, amely 2023-ban 22%-ról indul és 2025-re eléri a 25%-ot), a pénzügyi rugalmasság (pl. kezdeti tanulási időszak a tagállamok számára) megtartása mellett.
– A közös agrárpolitika alapvető célja az, hogy a magasabb hozzáadott értéket erősítsük, illetve, hogy egy hektáron minél magasabb termésmennyiségünk és minőségünk legyen. Vannak dolgok, amikre nem lehet előre felkészülni. Az input árak hirtelen megemelkedése miatt, a gazdálkodóknak egyre nagyobb összeget kell beinvesztálniuk ahhoz, hogy a várt eredményt elérjék – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
2023-tól az új közös Agrárpolitika tíz fő célkitűzése:
- az életképes, méltányos gazdálkodói jövedelmek és az ellenállóképesség támogatása;
- a versenyképesség növelése és a piacorientáltság növelése;
- a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az élelmiszerláncban;
- hozzájárulás az éghajlatváltozás hatásainak csökkentéséhez;
- tájak és a biológiai sokféleség megőrzése;
- a biológiai sokféleség, a természetes élőhelyek és tájkép megóvása;
- generációs megújulás támogatása;
- az ágazat új gazdálkodók számára történő vonzóvá tétele a vidéki területeken;
- a foglalkoztatottság, a növekedés, a társadalmi integráció és a helyi fejlesztések elősegítése a vidéki területeken;
- az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos társadalmi elvárások kezelésének javítása.
A KAP új „zöldítési” struktúrája, az úgynevezett agro-ökológiai alapprogram (röviden AÖP) – nem kötelező elemként - funkciójában a zöldítést fogja felváltani a területalapú támogatások között. Mivel ezek az AÖT-k nem tartoznak a mezőgazdasági területek körébe, nem vonatkozik rájuk a művelési kötelezettség. Ezáltal a támogatható területek hozzávetőlegesen 100.000 ha-ral fognak megemelkedni.