Farkas Attila Márton: Buddha szkeptikus és pragmatikus fickó lehetett

Az előadás alapkérdése az volt, hogy helytálló-e az elterjedt toposz, miszerint a buddhizmus egy lélek és Isten nélküli vallás. Ehhez az előadó részletesen megvizsgálta a buddhizmus egyik központi tana, az anátman, azaz nem-lélek (nem-én) tanítását, valamint kisebb részletességgel a buddhizmus istenfelfogását.

Farkas Attila Márton mindenekelőtt leszögezte: nagyon nehéz rekonstruálni a történeti Buddha eredeti tanítását, hiszen a páli kánonként ismert legkorábbi szövegkorpuszt is több száz évvel Buddha halála után, Kr.e. 33-31 körül írták le Srí Lankán. A páli kánonba tartozó szövegek teljes hossza meghaladja a mi Bibliánkét, és egy nyilvánvalóan szerkesztett szöveggel van dolgunk, melyet ráadásul olyan nyelven írtak le, ami nem a Buddha által beszélt nyelv volt. A későbbiekben a különböző buddhista irányzatok, iskolák (így a hínajána, a mahájána és a tibeti buddhizmus) kommentár-irodalmukban egymástól sokszor nagyon eltérő módon értelmezték az eredeti kánon tartalmát. Így elmondhatjuk, hogy a buddhista irányzatok közötti különbözőségek idővel jóval nagyobbakra nőttek, mint például a kereszténységen belüli eltérések – emelte ki az előadó.

Ami az anátman tanát illeti, a hagyományos vallástörténeti megközelítés szerint Buddha ezzel az upanisadokban leírt átman-tanításnak mondott ellent. A kiérlelődött buddhista alaptanítás szerint az ember öt szkandhából, azaz halmazból áll: a testből, és négy további belső halmazból (többek között érzésekből, ösztönökből, stb.). Nincs azonban állandó, belső szubsztanciája, azaz átmanja: állandó énje, lelke. Ez az öt szkandha állandó változásban van, így az ember nem azonos akár öt perccel korábbi önmagával. A klasszikus buddhista felfogás szerint az újjászületés során sem egy állandó lélek ölt testet újra és újra, hanem ezek a halmazok, melyek nem szűnnek meg a halállal.

A buddhista gondolkodás azonban később számtalanszor beleütközött abba, hogy nehezen tartható ez az álláspont. Például nehéz így megmagyarázni az emlékezést, ami a léleknek ha nem is állandóságára, de valamiféle tartósságára utal. A kánon szerint Buddha is felidézi korábbi életeit, megtestesüléseit, az azokban viselt nevét, születési helyét – ezek is nehezen értelmezhetők, ha az ember csak egy állandóan változó halmazcsoport. A későbbi buddhista gondolkodásban többször is felbukkan továbbá olyan koncepció, amelyet ugyan a hagyomány követése miatt nem nevezhetnek átmannak, de mégis ahhoz nagyon hasonló tartalommal bír: ilyen például a Tathágata-garbha, azaz a Buddha-tudat csírája vagy embriója, mely minden érző lényben megtalálható, ezáltal képessé téve őket a felébredésre.

Bár az anátman tana idővel megszilárdult, maga az eredeti páli kánon valójában csak keveset foglalkozik a lélek kérdésével – hívta fel a figyelmet az előadó. Többnyire csak annyit mond, hogy az öt szkandha nem az átman, azaz nem bír állandó lélek-jelleggel. Egy jellegzetes megfogalmazás szerint: sehol nem találni olyan dolgot, ami ne lenne alávetve az elmúlásnak, a szenvedésnek. De ez nem jelenti azt, hogy kifejezetten tagadnák a lélek létezését, csak kerülik az arról való beszédet – mutatott rá.

Farkas Attila Márton szerint a lényegi kérdés ez: "Buddha filozófus volt-e?". Válasza pedig egyértelmű: nem. Forrásaink szerint elfogadta a hindu kozmológia alapjait, de további spekulatív gondolatokba, eszmékbe nem ment bele. Úgy tartotta ugyanis, hogy ezek nem segítik a megszabadulást, ami pedig módszerének, az általa kínált spirituális útnak fő célja volt. Megszabadulást mitől? Az éntől, amely állandóan nyugtalan, szorong, végső soron mindig szenved, mert ha jó is éri, az előbb-utóbb véget ér. Az énnek ezt az alaptermészetét nevezi a buddhizmus dukkhának (a szó eredetileg a döcögő szekérre utal), az ettől való megszabadulást nirvánának (szó szerint: ellobbanásnak).

Az előadó megjegyezte, hogy minden valódi misztika gyökerében ez áll: az egótól, az éntől való megszabadulás. Ennyiben a keresztény misztika is rokon a buddhizmussal.

A buddhizmus istenfelfogására csak röviden tért ki Farkas Attila Márton. Ami a teremtő Isten eszméjét illeti, az mindenképpen hiányzik belőle, bár későbbi buddhista irányzatokban olykor ez is felbukkan, például a világot teremtő ős-Buddha képében. Az istenek egyébiránt természetes szereplői a buddhista mitológiának, azonban nagyon távol állnak a keresztény, zsidó vagy muszlim istenképtől: halandó szellemi lényeknek tartják őket. Összességében itt is azt lehet mondani, mint az átman-tan esetében: a Buddha tartózkodott mindenféle metafizikai spekulációtól, mert azt tartotta, hogy az hátráltatja a megszabadulás elérését.

Az előadó éles megfogalmazása szerint: "A buddhizmus olyan, mint egy vírus: leirt minden nézetet, majd önmagát is leirtja". Ennek szép szimbóluma a tutaj, melyet arra használ az ember, hogy átkeljen vele a folyón, de miután átkelt, már nem cipeli tovább a hátán. A Buddha szerint ilyen az ő tanítása is: eszköz, mellyel átkelhet az ember a túlsó partra, de utána eldobhatja. Ha túlságosan ragaszkodik hozzá, az tévút. Farkas Attila Márton szavai szerint ha valakiben túlteng a buddhista identitás, akkor biztosra vehető, hogy nem megvilágosodott.

Az előadásban kitért egy izgalmas kérdésre, az ember és a gép viszonyára is, melynek a mesterséges intelligencia terjedése különös aktualitást ad. Mint mondta, veszélyes felszínesen úgy modernizálni az anátman tanát, hogy egyfajta ellenvallásként azt hirdesse: az ember csak egy "biorobot", nincs belső lelki szubsztanciája, így a gép és az ember között nincs lényegi különbség. "Ha nagyon okos kutatók tényleg kiderítenék, hogy a Buddha tanítása ez a típusú anátman volt, akkor a buddhizmus részemről kuka" - zárta előadását Farkas Attila Márton.

Az előadás a Katona József Könyvtár "Nem középiskolás fokon..." című olvasásnépszerűsítő sorozatában hangzott el. Mint Steiner Petra, a könyvtár munkatársa felvezetőjében elmondta, időről-időre szerveznek a világvallásokat izgalmas szempontok szerint bemutató előadásokat. A kedd délutáni alkalmon megtelt a könyvtár nagyterme, a Kecskeméten most először előadó Farkas Attila Mártonra sok fiatal is kíváncsi volt. A teljes előadás hamarosan megtekinthető a megyei könyvtár youtube-csatornáján.