Sűrűn lakott volt Hetényegyháza területe a szarmata és Árpád-korban

2023. 06. 14., 15:05
Nagyon sűrű lakott terület volt a jelenlegi Hetényegyháza a szarmata és Árpád-korban. Erre a megállapításra jutottak a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei. A szakemberek az M5-ös autópályát és az északi elkerülőt összekötő út kiépítése előtt, illetve a kivitelezéssel párhuzamosan végezték el 13 ezer négyzetméteren az ásatást.
Fotó: Molnár H. Boglárka
A galéria 36 képet tartalmaz

Az utolsó horolást, vagyis felülettisztítást végzik a régészek Hetényegyháza közelében. A szakemberek a következő napokban végeznek az M5-ös autópályát és az északi elkerülőt összekötő út kiépítéséhez kapcsolódó ásatásokkal. Összesen 13 ezer négyzetméteren történt meg a feltárás az elmúlt két hónapban.

Végig ezen a 8-900 méter hosszú szakaszon egy extrém sűrűségű szarmata és Árpád-kori településrendszer rajzolódott ki előttünk. A legkorábbi, a szarmaták és Árpád-kor előtt, az a késő bronzkor időszakára tehető. Itt négy temetkezés és három települési objektum sorolható ehhez a korszakhoz. Ami kiemelendő, az az extrém lelet-, illetve objektumsűrűség
— magyarázta Fazekas András Kristóf, a Kecskeméti Katona József Múzeum régésze.

Mind a négy sír egy temetkezési szokást mutat. A sírokba mellékleteket is elhelyeztek, egy bronzgyűrűt is találtak a régészek.

A későbbi korok lakossága eléggé megbolygatta ezeket a sírokat, többször összevissza kerültek elő a csontok. Ugyanakkor az megállapítható volt, hogy zsugorítva temették el a halottaikat. Mellékletek is voltak, kisebb agyagedények, amelyekbe valamit beletettek a túlvilágra; egyelőre nem elemeztük, hogy mi van bennük. Ezenkívül kisebb bronz ruhadíszeket is találtunk
— sorolta Fazekas András Kristóf.

Ezen a területen közel 1.000 objektumot tártak fel, melyekből kiderült, hogy a Kr.u. 1. és 4. század között folyamatosan lakott volt a terület.