Földradarral keresték ma a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai a Homoki kápolnát a belvárosban, ez lehet ugyanis Kecskemét legrégebbi építménye. A szakemberek szerint már az Árpád-korban, vagyis az 1100-as, 1200-as években is egy jelentős hely volt Kecskemét, de sajnos nem maradtak fent épített emlékek ebből az időszakból. Az eredmények napokon belül megérkeznek.
Fotó: Molnár H. Boglárka
A galéria 21 képet tartalmaz
Centiről centire vizsgálták át ma a Kápolna utca egyik részét földradarral a szakemberek. Itt terült el ugyanis régen a Homoki Kápolna és a hozzátartozó temető. Az építmény az 1790-es években égett le, és valamikor a 19. század elején bonthatták el. Kevés városi térkép maradt meg az utókor számára, az első az 1820-as években készült, ezen be is lehet azonosítani a kápolnát. Azonban lehet, hogy már az sem a valóságot ábrázolja, hiszen akkor az épület már nem volt meg.
- A mögöttünk lévő házsor is már feltehetően a temetőnek az egyik szélére van ráépítve, és a kápolnáról az utolsó adat az az, hogy ez valójában nem a temető közepén, hanem az egyik szélén helyezkedett el, jelesül ezen a szélén. Ennek köszönhetően a mostani topográfiában már nem a téren van, hanem valószínűleg „becsúszott” ide az út és a házak alá
— nyilatkozta a Kecskeméti Médiacentrumnak Bezsenyi Ádám történész, a Kecskeméti Katona József Múzeum muzeológusa.
”
Azért fontos feladat a kápolna helyének a beazonosítása, mivel Kecskemét legrégebbi építményéről van szó. És bár a szakemberek szerint az Árpád-korban Kecskemét egy jelentős hely volt, nem maradtak fenn épített emlékek erről az időszakról.
- Az 1200, 1100-as évekről beszélünk. Ez Kecskemét első említésénél jóval korábbi Árpád-kori időszak. Beleillik abba a kutatási tervebe, amit a kecskeméti múzeum most már hosszú évtizede csinál, a középkori egyházi épületeknek a kutatását. Én azt gondolom, hogy ez egy különleges és nagyon fontos pillanat, hiszen a megyének a fővárosának a története mindenféle szempontból kiemelten fontos
— mondta érdeklődésünkre dr. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója.
”
A mai geofizikai felmérés egy, a teljes vármegyét érintően 12-13 éve zajló kutatásnak az egyik állomása.
- Mi a megye középkorát kutatjuk, s a megye középkorának azon épített emlékeit próbáljuk megkeresni, mint pl. udvarházakat, monostorokat, főúri lakokat, illetve templomokat, mezővárosi, városi templomokat, temetőkápolnákat, amelyek a magyarság története, illetve a kereszténység szempontjából kiemeltebb helyszíneknek számítanak
— mondta dr. Pánya István földrajzkutató, a Kecskeméti Katona József Múzeum osztályvezetője.
”
A Kápolna utca parkjánál található parkolókat a kecskeméti városrendészet segítségével zárták le néhány órára, hogy átkutassák azt a helyet, ahol feltehetően állt a város egyházi építménye.
- Ez egy geofizikai felmérés, egy roncsolásmentes módszer, ami a lényeg. ez egy elektormágneses hullámterjedésen és visszaverődésen alapuló, ún. földradar módszer, amelynek az a lényege, hogy képesek vagyunk vele belátni tulajdonképpen a talpunk alá. Az, hogy milyen mélységbe látunk le, az alapvetően a talajviszonyoktól függ, illetve a használt frekvenciától
— árulta el Kudó István, a Geosequence Kft. ügyvezető igazgatója.
”
A kápolna falainak maradványaira próbálnak rábukkani a szakemberek. A mai mérést követően az adatokat feldolgozzák, és pár nap múlva meg is lesz az eredmény.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon - kizárólag a felhasználói élmény fokozásának érdekében - ún. sütiket alkalmazunk. A hírportál használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom
