A magyar népmese napja –9 új epizódot mutatott be az 55 éves Rajzfilmstúdió
Nem kell, hogy a fülünkbe másszon, minden magyar ember fülében ott kanyarognak a Magyar Népmesék sorozat kezdő dallamai. Ennek közös eldúdoltatásával készítette elő a hangulatot a Kecskemétfilm Kft. igazgatója, Tóth László István a Magyar Népmese Napján az Otthon Moziban. Az ünnepi eseményen ezután köszöntötte a jelenlévő Mikulás Ferenc alapító-igazgatót, akit tapssal üdvözölt a közönség.
A jubileum alkalmából a „Kecskemétfilm 55 – A vonaltól a végtelenig” címmel ünnepi programsorozattal és az őszi szünetben különleges mozis programokkal várják az animáció és a magyar rajzfilmek szerelmeseit az Otthon moziban. Ennek első, kiemelt állomása volt a szerda esti exkluzív filmvetítés. Mint az igazgató elmondta, a jelképes 55 forintos jegyár végső összegét, valamint a további programok bevételét a hátrányos helyzetű gyermekek számára ajánlják föl.
A vetítés a jól ismert Mátyás király-mesék egy darabjával indult, mint megtudtuk, ezúttal azzal az egyértelmű szándékkal is, hogy integrálják a Magyar Népmesékbe.
A közönség, köztük számos kisgyerekkel végig lelkesen és jókedvvel követte a történetek fonalát, a képi poénokat, a történetbeli csavarokat. Gazdagság és a szegénység emberi vonulatai, a természetfölötti erők és képességek összecsapásai, a jó győzelme a rossz fölött, a sors tréfái mind-mind a képek és hangok varázslatos világán keresztül szórakoztatnak és tanítanak egyszerre.
A mesék után a színpadon a kerekasztal-beszélgetést Tóth László István vezette, aki Csákovics Lajos sorozatrendezőt és Maticska Zsolt, Király Krisztián társrendezőket kérdezte az alkotói munka folyamatairól, kötődésükről az epizódokhoz. Csákovics Lajos elmondta, hogy Mikulás Ferenctől kapta a felkérést az újabb mesesorozatra, melyek közül 13 mesét Jankovics Marcell választott ki, valamint mások is részt vettek a válogatásban. Három társrendezőt jelöltek ki, a beszélgetésben résztvevők mellett Bogyó Pétert.
A sorozatrendező kiemelte, a Magyar Népmesék sokakban ébreszthet nosztalgiát is, hiszen 1980-ban indult útjára. Szólt a vizualizáció módjairól és hogy fontos, hogy az alkotó élvezze, amit csinál. Elmondta, hogy például a gonosz kifigurázása a mesében félelmetességének az erejének tompítását is szolgálja.
A humor, a képi és hanghatásbeli poénok központi szerepet játszanak, mintahogy Maticska Zsolt megosztotta, hogy a Hazugságverseny című darabbal haladt a legjobban, talán éppen a mese humor miatt. Király Krisztián arról is szólt, hogy milyen plusz réteget adnak hozzá a saját ötletek, ezek néhány részletének megvalósításába is beavatta a közönséget. A narrátor és az aláfestő-zene is górcső alá esett a beszélgetésben. Szabó Gyulát nem érezték úgy, hogy egy ember helyettesíthetné, ezért amellett döntöttek, hogy több narrátort választanak. A Kaláka Együttes mint zenei közreműködő is a profizmust képviseli. Mint megtudhattuk, a mesékben nincsenek külön zörejek, mindent hangszerrel valósítanak meg.
A beszélgetés végén Mikulás Ferenc is felszólalt, a közönség sorai közül elmondta, hogy külföldön is nagy sikere van a Magyar Népmesék sorozatnak: 230 millió megtekintést számlál az egész világon, 170 országban nézik magyarul, valamint angolul és kínaiul is.
A jubileumhoz kapcsolódóan a szervezők egy különleges városi akcióra is invitálják a közönséget: „Legyen az animáció mindenkié!” – a Magyar népmesék sorozat egy-egy epizódjának elérhetőségére mutató QR-kódokat városszerte elhelyezik, így a sorozat rajongói Kecskemét több pontján is találkozhatnak a stúdió ikonikus alkotásaival.