A tavaszi fagy határozza meg a gyümölcsök árát a kecskeméti piacon
Az árusok többsége a kinti nyitott csarnok alatt foglalta el a helyét szombat reggel. Talán azért is, mert itt jobban átjárja a levegő a sorokat, mint a benti zárt részen. A kistermelők többsége zöldséget, jóval kevesebben gyümölcsöt kínáltak. Az árak önmagukért beszéltek. A sárgabarack kilója 2000-2500 forint között mozgott, a szép őszibarackért pedig 2500 forintot kértek. A nektarint már 1500 forinttól meg lehetett vásárolni, de a középár 2000 forint körül alakult. Szerencsére a szezonális sárgadinnye és görögdinnye ára kedvezőbb volt, kilónként 500 forintért kínálták, bár utóbbit 590 forintért is árulták az egyik standon.
Egy Szentkirályról érkezett termelő, aki csepegtető öntözést alkalmaz az ültetvényén, elmondta, hogy a dinnye még így is szenved a szárazságtól, ami hátrányosan befolyásolja a termelési költségeket. Az aszály miatt kevés csapadék hullott a térségben nyár eleje óta, ami megnehezíti a gazdák helyzetét.
A kecskeméti piacon még kapható volt néhány helyen cseresznye is, 2000-2500 forintos kilónkénti áron, míg az alma 850 forint volt egy nagyobb árusnál. Megjelent a piacon a füge is, darabonként 250 forintért, ami egyfajta jelzése annak, hogy a felmelegedés egyre erőteljesebben érinti a Duna-Tisza közét. A szilva ára 650 forint volt kilónként, a ribizli pedig 1000-1300 forint. Ezért az összegért egy doboznyi, kb. 20-25 dekányi bogyót kapott a vásárló.
A zöldségkínálat sokkal szélesebb volt, mint a gyümölcsé, az árak pedig a minőségtől függően változtak. A paradicsomot már 600 forinttól is meg lehetett venni, de volt, ahol 1000 forint volt kilója. A TV paprikáért 700-900 forintot kértek, a sárgarépa kilója 600 forint, a szép főzni való kukorica darabja pedig 300 forint volt. A karfiol kilónkénti ára 1200 forintot ért el, míg a csemege uborka és a cukkini egyaránt 500 forint volt. Az erős paprika darabja 100 forintba került, a krumpli pedig 300 forint volt kilónként.
A benti nagy csarnokban több méztermelő is kínálta portékáját, a bolti kínálatnál jobb választékkal. Az árak elfogadhatóak voltak, az utóbbi egy-két évben alig volt változás: a vegyes virágméz 2200, az akácé és a selyemfűé 3500, az erdei virágméz 4000, a hárs 3500, a repce 2500, a napraforgó 2300, a gesztenye pedig 4400 forint volt kilónként.
A piac melletti falatozó büféknél a lángossütőnél volt a legnagyobb sor. A sima lángos 800 forintba került, ami elfogadható összegnek tűnik. Azonban, ha valaki sajtos-tejfölös lángost kért, az ár azonnal 50 százalékkal emelkedett. A tejfölös-gombás vagy tejfölös-sonkás lángosért 1400 forintot kértek, a legdrágább pedig a laktózmentes sajtos-tejfölös lángos volt, 1600 forintért.
Összehasonlításképp, a Balaton partján bő ötven százalékkal többet kérnek ugyanezért a termékért. Egyértelmű, hogy a lángos nem tartozik a filléres retró ételek közé. Ha valaki szombat reggel az első étkezésre négy sima lángost vásárol feltét nélkül akkor 3200-at, ha feltétet kér valaki, akkor akár ötezret is fizethetett.