Mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírást hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal, Agrárium 2023 néven. Az adatgyűjtés célja, hogy nyomon kövesse az ágazaton belüli változásokat, illetve, hogy pontos és hiteles adatokkal szolgáljon a hazai gazdaságirányítás, az Európai Unió és a gazdálkodók számára. A témában tartott mai sajtótájékoztatón elhangzott, Bács-Kiskun vármegyében 11968, Kecskeméten 1063 gazda válaszait várják július 15-ig.
A galéria 16 képet tartalmaz
Mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírást végez a Központi Statisztikai Hivatal. Az Agrárium 2023 nevű adatgyűjtés célja, hogy jó minőségű adatokkal, valósághű képet szolgáltassanak a magyar mezőgazdasági helyzetről, illetve az agrárszektorban bekövetkezett változásokról.
Mindezt a felmérést azért hajtjuk végre, hogy részletes, pontos adatok segítségével támogassuk a gazdálkodók döntéseit, illetve hogy megalapozzuk a különböző agrárpolitikai, szakpolitikai lépéseiket. Nemcsak Magyarországon hajtunk végre ilyen gazdaságszerkezetű összeírást, hanem az Európai Unió valamennyi tagállamában is, így a végére uniós szinten is összehasonlítható adatokhoz jutunk.
— hangsúlyozta Tóth Péter, a KSH Mezőgazdasági statisztikai osztályának vezetője, az Agrárium 2023 projektvezetője.
”
Az országban 74 ezer egyéni gazdaságot , 941 településről pedig 11 ezer gazdasági szervezetet jelölt ki a KSH, akiknek kötelező részt venniük az összeírásban. Bács-Kiskun vármegyében 65 településről mintegy 12 ezer, Kecskeméten 1063 gazda és szervezet válaszát várják. Megyei szinten a mintegy 10 ezer egyéni gazdálkodó online is kitöltheti a kérdőívet.
Május 15. és május 31. között online beküldhetik a kérdőívet. Azok, akik nem élnek ezzel a lehetőséggel, összeírók fogják felkeresni június 1. és július 15. között. A területi végrehajtásban, a vármegyében 77 összeíró fog részt venni. A reggeli beérkezési adatok alapján országosan 8,5 % volt az online beérkezési arány, ez a vármegyében 8,1%
— mondta Gagna Noémi, a KSH Mezőgazdasági adatgyűjtések főosztályának főosztályvezetője.
”
A vármegyében található 869 gazdasági szervezet és 790 kiemelt jelentőségű egyéni gazdálkodó számára az online kitöltés kötelező. Az összeírás során kérdés például az öntözés, az állatállomány, a talajművelési módszerek, továbbá a gépek, berendezések témaköre is terítékre kerül. Magyarországon 5,1 millió hektár mezőgazdasági terület található, ez hazánk területének 55%-a.
Számokban
A 2020. évi Agrárcenzus adatai szerint Magyarországon 241 ezer gazdaság folytatott árutermelést, s ennek 12%-a, összesen 28 ezer gazdaság Bács-Kiskun vármegyében. A vármegye 472 ezer hektáros mezőgazdasági területe a legnagyobb az egész országban. 2020-ban összesen 188,9 ezer hektáron termesztettek itt gabonát, főként kukoricát (69,2 ezer hektár) és búzát (64 ezer hektár). Szintén kiemelkedő volt az árpa, a rozs és a tritikálé, amelyek termőterülete Bács-Kiskun vármegyében a legnagyobb kiterjedésű (28 ezer, 8,4 ezer és 15,5 ezer hektár). Itt található az ország legnagyobb lucernatermő területe (24,6 ezer hektár), szamóca területe (304 hektár), szőlőterülete (19,5 ezer hektárt tett ki), ami az ország szőlőültetvényeinek 31%-a, valamint a nálunk található hazánk legnagyobb bodza területe is (2113 hektár). Másodikok vagyunk kajszi (1112 hektár) és szilva (1382 hektár) gyümölcsös területe. A teljes magyarországi kacsaállomány 29%-át (565 ezer), a juhok 15%-át (153 ezer) és a tyúkok 13%-át (4,02 millió) Bács-Kiskunban tartották. A vármegyében gazdálkodók átlagos életkora 58 év volt, ami megfelelt az országos átlagnak. 69%-uk férfi volt, 31%-uk nő, és 7%-uk rendelkezett felsőfokú végzettséggel.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon - kizárólag a felhasználói élmény fokozásának érdekében - ún. sütiket alkalmazunk. A hírportál használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom
