AURIN-ünnep Budapesten

A koncert elején Michels Antal plébános atya köszöntötte a megjelenteket, a padsorokban szép számmal helyet foglaló zeneszeretőket és a józsefvárosi plébániatemplomba immár évek óta visszatérő aurinos énekeseket. A házigazda katolikus közösség lelki vezetője kiemelte, hogy advent időszakában különösen fontos törekedni a belső békességre. Ennek nagyszerű eszközei lehetnek az énekek – mondta, így kívánt áldott zenehallgatást a közönségnek.

A hangverseny első részében az AURIN Vegyeskar énekelt. A kóruscsalád „legfiatalabb” együttese hat évvel ezelőtt, 2017 decemberében épp itt, Budapest VIII. kerületének legnagyobb templomában lépett fel először. Azóta már több ízben megörvendeztették hallgatóikat, létszámban is növekedtek, erőtől duzzadó, örömöt sugárzó énekeikkel – így például Orlando Gibbons Drop, Drop Slow Tears (Peregjetek lassú könnyek) című egyszerű, mégis csodálatosan szép motettájával – meghitt hangulatot teremtettek.

Hasonló szellemben folytatódott a hangverseny, az AURIN Leánykar és az AURIN Nőikar tagjai is az alkalomhoz illő áhítattal szólaltatták meg többek között a 20. század egyik legkiválóbb magyar kórusszerzője, Kocsár Miklós, illetve Kecskemét neves szülöttje, Kodály Zoltán műveit. Különösen szép, felemelő hangzást értek el, amikor a templom teljes terét kihasználva – hatalmas kört alkotva – énekeltek. A darabok elhangzása közötti szünetekben az est karnagya, Durányik László néhány érdekes, a kórusok múltjával kapcsolatos történetet is megosztott a megjelentekkel. Az énekeket és a vidám sztorikat is egyaránt nagy tapssal fogadta, köszönte meg a nagyérdemű.

Az adventi koncert utolsó perceiben Michels atya több érdekességet is megemlített a plébánia történetével kapcsolatban. A jelen lévő zeneszeretők megtudhatták például azt, hogy Szendrey Júliát, Petőfi Sándor feleségét a templomban ravatalozták fel 1868-ban, és innen kísérték utolsó útjára; Babits Mihály és felesége, Tanner Ilona pedig itt fogadott örök hűséget egymásnak. Tóni atya – „nyócker” plébánosát sokan szólítják így – a templom egyik különlegességéről is beszélt, a főoltárkép ugyanis, amely Szent József apoteózisát ábrázolja – az esztergomi bazilika Mária mennybevitelét ábrázoló oltárképe után – Magyarország második legnagyobb főoltárképe. Mi, kecskemétiek is büszkén tekintünk a templomainkra. A Nagytemplomra például, amely nemcsak méretei, hanem művészi értékei miatt is jelentős, és külön kecskeméti jellegzetességekkel is rendelkezik, ilyen például Merész Gyula 1900-ban festett oltárképe, a Barackos Madonna. A Miraculum-Aurin kóruscsalád a kecskeméti oltárkép előtt is énekel majd a közeli napokban, hagyományos koncertjüket, a „Varázslatos Karácsony”-t december 23-án rendezik meg. A Durányik László vezette együttesek énekeiben 16 órától és 19.30-tól is gyönyörködhetnek a zeneszeretők.

Varga Géza

Fotók: Pálinkás Edit