Digitális autizmus? Súlyos következményekkel járhat a kütyühasználat kisgyermekkorban!

– Pontosan mit takar ez a kifejezés: digitális autizmus?

– A kifejezés első fele a digitális eszközökre utal, a virtuális léthez kapcsolódik, azaz bármelyik elektronikus eszköz használatára vonatkozhat. Az autizmus szó ebben az esetben viszont nem valódi autizmust jelent, hanem az arra jellemző tüneteket hangsúlyozza. Tehát azok a gyermekek, akik napi 4-6 órát töltenek képernyő előtt, az autizmus tüneteit hordozhatják. Az így kialakult lemaradásokat pedig csak hosszú fejlesztéssel lehet behozni.

A családokkal való első találkozás alkalmával mára elhagyhatatlan kérdésünk lett, hogy a gyermek mennyi időt tölt képernyő előtt (telefon, tablet, tévé). Nem is hinnénk, ha lebontjuk a napi használatot, milyen szépen összeadódnak a félórák, órák, és lesz belőle napi 4-6 óra. Nem ritka, hogy egész nap szól a televízió a háttérben, és a gyermek a tévé előtt játszik. Sajnos, ez a mennyiség nagyon sok veszélyt rejt magában. Rendkívül érzékeny időszak ez az agyi fejlődés szempontjából. Szükséges, és elmaradthatatlan a mozgás, a beszéd, a kommunikáció, természetes játékos közegben. A nyelv arra jött létre, hogy az emberek kommunikáljanak egymással, és a nyelv adok-kapok játéka nem történik meg a képernyő előtt. Egy okoseszközzel nem lehet beszélgetni, nem lehet huncutul a szemébe nézni, várva a visszajelzést, nem tudom megkérdezni tőle: „Mi ez?”, és főleg, nem szólít néven!

– Milyen tünetek utalnak arra, hogy egy kisgyerek túl sokat „kütyüzött”?

– A leggyakoribb panasz kétéves kor körül, hogy még nem beszél a gyermek, vagy nyelvi fejlettsége nem felel meg az életkori átlagnak, de szokták jelezni a szülők a viselkedésbeli eltéréseket is.

Ami nem sok egy 14 évesnek, az ebben a korban igen káros. Azt látjuk, hogy ezek a gyerekek nemcsak a beszéd és nyelvi területeken mutatnak egyértelmű lemaradást kortársaikhoz képest, hanem a szociális kommunikációban is. Nehezen veszik fel a szemkontaktust, leginkább csak futólag, és játékukban gyakran végeznek ismétlődő tevékenységet, esetleg nem megfelelően használják az adott játékot. Késik a beszéd, gyakran egy-egy szót elmond egyszer, de utána már nem használja ezeket a kifejezéseket. Nehezen hallgat a nevére. Nem próbálja utánozni a mondókákat, ölbéli játékokat, esetleg nem is szereti azokat. Arcjátéka, mimikája kevésbé kifejező. A mesekönyv unalmas számára egy képernyőhöz képest.

– Mi a megoldás? Hogyan viszonyuljanak a szülők az okoseszközökhöz?

– A digitális nevelésre tudatosan kell felkészülnie a családnak. Érdemes már a gyermek születése előtt megtervezni a szülőknek, hogy a gyereknevelésben hogyan engednek teret a digitális eszközöknek. Szerencsére látunk tudatos anyukákat, apukákat, akik tudnak következetesek lenni, ami egyébként valóban nagy kihívás.

– Mi a szakemberek ajánlása az egyes életkorokra?

A korai fejlesztésben dolgozó pszichológus kollégánk Gálné Nagy Dalma ajánlása szerint óvodáskorban a kütyüzési idő napi 30 percnél jó, ha nem több. A gyermek ugyanis a képernyő előtt nem használja a fantáziáját, kreativitását, melyek a szabad játék során automatikusan aktiválódnak. A játék elengedhetetlen feltétele a gondolkodás, a probléma megoldás, és a feldolgozás létrejöttének. Ha valaki beleesett a csapdába, akkor a leszoktatást fokozatosan kell kezdeni, 10 percekkel csökkenteni a napi képernyő időt. Fontos, hogy ne csak elvegyünk valamit a gyermektől, hanem adjunk is helyette. Ez lehet közös játék, mondókázás, játszótéren töltött idő, vagy akár a házimunkába való játékos bevonás is. Számítani lehet a gyermek ellenállására, de megfelelő kitartással és türelemmel fokozatosan elérhető a kívánt cél.

– Logopédusként mit tanácsol a kisgyermekes szülőknek, hogyan segíthetik elő gyermekük nyelvi fejlődédét?

– Ne telefonozzon a gyermek a babakocsiban, az autóban, bármilyen várakozásnál! Legyünk kreatívak, merjünk énekelni, mondókázni, viccelődni, állathangokat utánozni. A beszédfejlődésnek ősi táptalaja a mondókázás, az ölbéli játékok, a höcögtetők. A legfontosabb az élő, személyes kapcsolat, a természetes játéktevékenységek. Kapcsoljuk ki a tévét, teremtsünk csendet, amibe beleszülethet az élőszó. Hintáztassuk, ringassuk, forgassuk! Az első tanulási tapasztalatok a gyermek számára a kommunikáción és a mozgáson keresztül történnek. A képernyő előtt ebből egyik sem tud megvalósulni.

– Több ma a megkésett beszédű gyermek, mint korábban?

– Ezt nehéz lenne megmondani, az biztos, hogy jobban fókuszba kerülnek. Ezt évek óta támogatja egy preventív, megelőző szemléletnek a térnyerése, miszerint, ha szükség van rá, a kisgyermeket nevelő családokat minél korábbi életszakaszban segítsük különféle fejlesztésekkel. A védőnők, a gyermekorvosok és a bölcsődei gyógypedagógusok egyre elkötelezettebben irányítják a kisgyermekes családokat a korai fejlesztés irányába, illetve az ehhez fontos szakorvosi vizsgálatokra. Tehát ágazatközi együttműködés alkotta háló igyekszik a 0-3 éves korú, eltérő fejlődésmenetű gyermekeket a megfelelő szakemberhez juttatni. Így az elmúlt évek folyamán egyre növekszik azon családok száma, akik a Pedagógiai Szakszolgálathoz fordulnak segítségért.

– Hogyan készült a Pedagógiai Szakszolgálat a Logopédia Európai Napjára?

– Minden évben március 6-án, és az idén, immáron 13. alkalommal ünnepli a magyar logopédus társadalom a Logopédia Európai Napját. Az Európai Logopédiai Szövetség, az ESLA és a magyar Logopédusok Szakmai Szövetégének ajánlására az idén a klinikai kórképek a téma, de a helyi munkaközösségekre, munkacsoportokra bízzák, hogy mit helyeznek fókuszba. Mi idén a Petőfi emlékévhez kapcsolódóan a verseket, a kisebbek felé pedig a mondókákat állítjuk az ünnepi hét fókuszába. A mindennapjainkban egyre inkább háttérbe szorul az élő szó, pláne a verselés. A versek pedig komplexen fejlesztik a nyelvi készségeket, például a verbális memóriát, ami a tanulás alapja, a szerialitást, azaz a sorba rendezés képességét, a rímfelismerést, a rímalkotás képességét, a ritmus érzékelést, mely a helyesírás alapjait erősíti majd. Élvezetes, hiszen van bennük nyelvi humor, és ezáltal a gondolkodást is fejlesztik.

Bővebben a témáról:

Tóth Dániel Digitális nevelés szakértője: A korai digitális nevelés fontossága, és a Digitális Autizmus

Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató A képernyő és a gyermeki idegrendszer - Fejleszt vagy rombol?