Dúró Dóra: „Az isztambuli egyezmény nem szükséges ahhoz, hogy a bántalmazott nőket megvédjük Magyarországon”

2026. 11. 19., 12:36
Az isztambuli egyezmény tervezett ratifikációjáról, annak lehetséges következményeiről, valamint a nemi identitással kapcsolatos témák iskolai és óvodai megjelenéséről kérdeztük Dúró Dórát, a Mi Hazánk országgyűlési képviselőjét. A politikus élesen bírálta Magyar Péter miniszterelnök bejelentését, és úgy véli, a nők elleni erőszakkal szemben az egyezmény elfogadása nélkül is fel lehet lépni. Az interjúban a kecskeméti közgyűlés egyik korábbi kezdeményezése és a szülők lehetőségei is szóba kerültek.

Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány ratifikálni kívánja az isztambuli egyezményt, amely a nők elleni erőszak és a kapcsolati erőszak megelőzését, az áldozatok védelmét, valamint az elkövetők felelősségre vonását célozza. Dúró Dórát arról kérdeztük, hogyan értékeli a bejelentést és milyen következményekkel járhat szerinte az egyezmény magyarországi alkalmazása. A Mi Hazánk országgyűlési képviselője élesen bírálta a miniszterelnököt, és kétségbe vonta a bejelentés mögötti szándékokat.

— Az, hogy ő beszél a bántalmazott nőkről, miközben ő maga is egy bántalmazó férfi volt a házasságában. Az egész elképesztő, döbbenetes és felháborító 
— fogalmazott Dúró Dóra. 
”

Dúró Dóra szerint a bántalmazott nők védelméhez nincs szükség az isztambuli egyezmény ratifikálására, mert a megfelelő szabályozás nemzeti hatáskörben is megteremthető.

— Az isztambuli egyezmény nem szükséges ahhoz, hogy a bántalmazott nőket megvédjük Magyarországon. Ezt nagyon fontos leszögezni. Nemzeti hatáskörben is tudunk ilyen szabályokat hozni, és sok tekintetben egyébként még szigorúbbak is a magyar büntetőjogi szabályok, mint amiket az isztambuli egyezmény előír
— mondta a politikus.
”

A képviselő szerint az egyezmény ratifikációjának a büntetőjogi szabályozáson túlmutató következményei is lennének. Különösen a társadalmi nemek fogalmának megjelenését kifogásolja.

— Másrészről viszont a genderideológiát ezzel emeli be a magyar jogrendszerbe most a kormánytöbbség, hiszen maga az isztambuli egyezmény a nem fogalmának meghatározása alatt azt egyfajta társadalmi konstrukciónak, szokásokon alapuló sztereotípiának tartja, nem pedig biológiailag meghatározott ténynek. Mi ezt alapvetően elutasítjuk
— tette hozzá Dúró Dóra.
”

Dúró Dóra hangsúlyozta, hogy pártja a biológiai nemek meghatározásából indul ki, és fontosnak tartja a hagyományos nemi szerepek fennmaradását.

— A Mi Hazánk Mozgalom szerint két nem létezik, amely biológiailag meghatározott, a férfi és a nő, és azok a hagyományos szerepek, amelyeket az isztambuli egyezmény egyébként az oktatásból és a médiából is száműzne, azok alkalmasak arra, hogy az egész közösségünket, a nemzetünket fenntartsák és megtartsák a következő generációk számára is.

”

A politikus álláspontja szerint az egyezmény az oktatás és a média területére is hatással lenne.

— Tehát az isztambuli egyezmény semmiképp nem szükséges ahhoz, hogy a bántalmazott nőket megvédjük, ellenben a genderideológiát jogilag is bevezeti a magyar rendszerbe, nemcsak a büntetőjogba, hanem az oktatás és a média területére is
— mondta a képviselő.
”

Az interjú második részében a kecskeméti közgyűlés egyik korábbi kezdeményezése került szóba. Hódi Zsuzsanna, a Mi Hazánk önkormányzati képviselője korábban azt indítványozta, hogy az önkormányzat lépjen fel az általa genderpropagandának nevezett tartalmak iskolai és óvodai megjelenésével szemben. A kezdeményezés kapcsán az önkormányzat jogköreinek korlátai is felmerültek. Dúró Dórát arról kérdeztük, milyen lehetőségeik vannak az intézményfenntartóknak, az intézményvezetőknek és a szülőknek az ilyen jellegű foglalkozásokkal kapcsolatban.

 — Az óvodák esetében van lehetősége az önkormányzatoknak, hiszen ők a fenntartói az óvodáknak, míg az iskolák esetében az állam maga a fenntartó. Ugyanakkor mindenképp egy normaképző közösség egy megyei jogú városnak a képviselő-testülete és közgyűlése is, tehát fontos lenne, hogy kiálljanak amellett, hogy nem engedik be az iskolákba, óvodákba ezt a propagandát.
— tette hozzá Dúró Dóra.
”

A képviselő szerint az önkormányzati szerepvállalás mellett a szülőknek is lehetőségük van arra, hogy jelezzék álláspontjukat az oktatási intézmények felé.

— A szülőknek is lehetősége van arra, hogy az iskolákba eljuttassanak egy nyilatkozatot, ezt közzétettük a Mi Hazánk honlapján, amely letölthető, és ez azt tartalmazza, hogy a szülő előzetes hozzájárulása nélkül a gyermeke nem vehet részt ilyen foglalkozásokon.

”

Dúró Dóra szerint a gyermekek életkorukból adódóan különösen befolyásolhatók, ezért ellenzi az általa kifogásolt tartalmak megjelenését az oktatási intézményekben.

— Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy valójában befolyásolhatók a gyerekek, és éppen ezek az életkorok, akár az óvodáskor, akár a kamaszkor alkalmas arra, hogy összezavarják kifejezetten az ő nemi identitásukat.

”

A képviselő a gyermeknevelés céljairól és a hagyományos nemi szerepek jelentőségéről is beszélt.

— Nekik nem arra van szükségük, hogy különböző társasjátékok vagy más manipulatív eszközökkel a homoszexualitást népszerűsítsék például a körükben, hanem arra van szükségük, hogy megerősítsük őket abban, hogy egyébként ők az Isten teremtményei, akiknek elidegeníthetetlen méltósága van, és semmi mással nem helyettesíthető az ő személyiségük
— mondta a politikus.
”

Dúró Dóra szerint a gyermekeket a hagyományos nemi szerepek megélésében kellene támogatni.

— Ezeknek a nemi szerepeknek épphogy a megélésére kellene őket nevelni, nem pedig összezavarni őket egy olyan életkorban, amikor egyébként is sérülékenyebbek
— mondta végül Dúró Dóra, Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője.
”