április 23. csütörtök, Béla

Egy különleges III. Béla-kori rézpénz került a kecskeméti múzeum gyűjteményébe

2026. 04. 23., 12:13
Egy rendkívül ritka, III. Béla uralkodásához köthető Árpád-kori rézpénz került a Kecskeméti Katona József Múzeum numizmatikai gyűjteményébe. A Kelebián előkerült lelet különlegessége, hogy előlapján két trónon ülő királyalak, hátlapján pedig Szűz Mária jelenik meg – egy egyedülálló pénzverési kísérlet emlékeként a középkori Magyar Királyságból.

Az érem

A most bemutatott érem a kecskeméti múzeum numizmatikai gyűjteményét gazdagítja - írja az intézmény. III. Béla nevéhez köthető a magyar középkori pénztörténet egyik legérdekesebb kísérlete, mégpedig a rézpénz bevezetése, amely merőben szokatlan volt, hiszen a középkor folyamán az érmeket ezüstből verték.

A bemutatott rézpénz Kelebiáról került elő, ahol 2022-ben a múzeum munkatársai ásatást végeztek az Árpád-kori templom helyén. A feltárással egy időben múzeumbarát fémkeresősök igen aktívan kutatták a templom közvetlen környezetét. Ennek köszönhetően Franciaország területéről származó limoges-i kereszt töredékei, egy kisebb, a tatárjárás során elásott friesachi éremlelet, valamint igen nagy számban III. Béla rézpénzei kerültek megtalálásra.

Az érem előlapján két azonos, trónon ülő királyalak látható. A bal oldalon a REX BELA, tehát Béla király felirat olvasható, a jobb oldalon pedig a REX ScS rövidítés, tehát a Rex Sanctus, szent király felirat azonosítható.

Az érem hátoldalán a Magyarország védőszentje, Szűz Mária látható, aki kezében jogart tart, feje körül pedig glória látható. A hátlapi köriratban a SANCTA MARIA felirat olvasható, amely Szűz Mária nevére utal.

III. Béla

„Termete magas, arca nemes, és ha más egyébbel nem is rendelkeznék, pusztán uralkodói tekintetének előkelősége alapján a legméltóbbnak lehetne tartani a királyságra” - Richárd londoni kanonok leírása III. Béláról.

1196. április 23-án hunyt el III. Béla, aki a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb uralkodója volt. 

Miután gyermekkorát a Bizánci Birodalomban töltötte, 1172-ben foglalhatta el az ország trónját, testvérének III. Istvánnak a halálát követően. Uralkodásának legfőbb feladata az volt, hogy konszolidálja Magyarország helyzetét Európában. Egyrészt igyekezett a belső ellentéteket megszüntetni, ellenségeit eltávolította, valamint rendezte viszonyát az egyházzal. Ezt követően a külpolitikára koncentrált és katonai sikereket tudott elérni Európa egyik leghatalmasabb állama, a Bizánci Birodalom ellen. A Béla király által teremtett nyugodt kül és belpolitikai helyzet legfőbb hozománya a gazdasági fellendülés volt. Uralkodása idején készült egy összeírás, amely az uralkodó jövedelmeit tartalmazta, ez alapján kijelenthető, hogy Európa egyik leggazdagabb királya volt, megelőzve az angol és a francia uralkodót. III. Béla sikeres regnálása 1196. április 23-án ért véget, amikor váratlanul elhunyt, mindössze 48 évesen. 

Külön érdekesség, hogy III. Béla az egyetlen olyan Árpád-házi király, akinek sírját és csontvázát épségben megtalálták. 1848-ban Érdy János tárta fel a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika romjai között. Ezt követően feleségével, Chatillon Annával újratemették őket a budapesti Mátyás-templomban, ahol jelenleg is nyugszanak.

Forrás/ Kiemelt kép: a Kecskeméti Múzeum hivatalos Facebook-oldala / Írás: Magdus Tamás / Fotó: Kiss Béla