Ennél szebb idő nem is várhatta volna a Nyakvágó túra résztvevőit

Aki esetleg nem tudta volna, hogyan szerethetett bele Petőfi ebbe a tájba, most kétség kívül megtapasztalhatta. Átélhette az alföldi táj szépségét, a síkvidéki erdők sokszínűségét, az árvalányhajban úszó domborulatok csillogását és az égbolt végtelenségét. Ahogy mondják, Isten tenyerén járunk itt az Alföldön.

E sorok írója a 24 kilométeres távot teljesítette, melyen három EP – itt nem Európai Parlament, hanem Ellenőrző Pont – várta a túrázókat: a kiszáradt Patkó-tónál, a túrának nevet is adó Nyakvágó-dombon, végül a Köncsög lovasfarmon – ez utóbbi már a céltól, a ballószögi faluháztól csak néhány kilométerre volt.

Az EP-ken frissítővel várták a gyaloglókat, és itt lehetett lyukasztani a túralapot is, hitelesítésképpen. A túralap egyúttal térképként is szolgált.

Az útvonal változatosan kanyargott szántóföldek között, erdőkön át, dombok mentén, gyümölcsösöket szegélyezve, és olykor egy-egy tanyát is megpillantottunk a távolban. A virágzó lilaakác, a szárba szökő tritikálé és az elmaradhatatlan árvalányhaj voltak kísérőink.

A túra egyik legszebb szakasza az árvalányhajtól csillogó Daru-domb, majd a körpanorámát nyújtó Nyakvágó-domb volt. Utóbbinál a túraszabályzat kizárta oxigénpalack és serpa alkalmazását, de megoldottuk így is.

A Nyakvágó teljesítménytúrát hagyományosan május utolsó hétvégéjén rendezi meg a ballószögi Futaszög Egyesület. Másik fő rendezvényük a Nyakvágó futás (benne félmaratoni és maratoni távval), melyet augusztus végén szoktak tartani.

És hogy miért Nyakvágó? Somogyi Lajos polgármestertől megtudtuk, hogy már a 16. században ezen a néven említik a dombot egy hivatalos dokumentumon, az elnevezésnek tehát még ennél is régebbinek kell lennie. A helyhez több véres legenda is kötődik, olykor rácok, máskor törökök jártak itt pórul a magyar folklór szerint. A domborulat csúcsa jelenleg Helvécia, Ágasegyháza és Orgovány közigazgatási körzetének határpontja.