A Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület több mint 70 alkotója közel 400 tárgyat mutat be a kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjteményben. Az „Élő örökség” című tárlat az évezredeken átívelő hagyományaink lenyomata. A kiállítást ma nyitották meg a Kecskeméti Katona József Múzeum Népi Iparművészeti Gyűjteményében.
A galéria 49 képet tartalmaz
Hímzők, viselet- és bútorkészítők, fafaragók, illetve szalma- és csuhéfonók is bemutatkoznak a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület tárlatán. A kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjteményben helyet kapó kiállítás során több mint 70 alkotó eleveníti fel évezredes tárgyalkotó hagyományainkat közel 400 munkával.
– Nekünk nyilván fontos a népművészet, a hagyományok, a tárgyalkotó népművészet örökségének a megőrzése. Persze vannak ebben kihaló félben lévő szakmák is, de azért a mi egyesületünkben – és nem csak a mi egyesületünkben – hanem országosan is azért még többezer ember műveli ezt a fajta hagyományt, ezeket a mesterségeket, úgyhogy ez így mindenképpen nagyon fontos, hogy bemutatásra kerüljön
— hangsúlyozta Berei Andrea, a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület elnöke.
”
Szabóné Bognár Anikó, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatóhelyettese kiemelte, hogy a ma megnyíló „Élő örökség” című tárlat szemléletében is kiemelkedő, hiszen fontos érték a fenntarthatóság, az újrafelhasználás, a természetes anyagok és a természet rendje.
– Színes kiállítást láthatunk itt, és itt nem csak a színekre, a formákra, a technikára, az alapanyagokra gondolok, hanem a mögöttes tartalmakra. A tárgyakban megjelennek a különböző tájegységek, ünnepek, hétköznapok, történelmi korok, társadalmi csoportok. Ezeknek nyomait, lenyomatát mind-mind felfedezhetjük az itt kiállított tárgyakban
— taglalta Szabóné Bognár Anikó, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatóhelyettese.
”
A kiállítás egy olyan folyamatosan megújuló örökség lenyomata, ami magában hordozza a teremtés rendjét, azt, hogy hogyan viszonyul az ember a teremtett világhoz.
– Ez a formavilág, technika, ami nem is annyira a tudásban vagy a továbbadásban, hanem a lélekben, az emberi lét legmélyebb rétegébe van kódolva. Évezredes mintrákról, évezredes technikákról van szó. Ez nem szabadidős tevékenység, hanem puszta létkérdés. Ha ezt tudjuk, és helyén kezeljük, akkor van jövőnk
— mondta el Harangozó Imre, néprajzkutató.
”
A kiállítás november 14-ig tekinthető meg a Kecskeméti Katona József Múzeum Népi Iparművészeti Gyűjteményében.
