November 21. csütörtök, Olivér

Hankovszky Zsigmondra emlékeztek a Természet Házában

2024. 05. 17., 14:29
Hankovszky Zsigmond, az egykor Hunyadivárosban élő kertész, szőlő- és gyümölcsnemesítő szakember születésének 160. évfordulójára emlékeztek ma egykori birtoka területén a Természet Házában. A rendezvényen az érdeklődők bepillanthattak abba a könyvbe is, amelyben a városrész híres szülöttje összegyűjtötte munkássága legfontosabb dokumentumait.
Fotó: Bogdándi Ferenc
A galéria 30 képet tartalmaz

A himnusz hangjaival indult a Hankovszky Zsigmond születésének 160. évfordulója alkalmából szervezett emlékezőműsor egykori birtoka területén, amely most a Kiskunsági Nemzeti Park látogatóközpontjának ad otthont.

Az emlékezők ezt követően megkoszorúzták a városrész szülöttjének emléktábláját a Természet Házának falán. Majd az eső miatt zárt térben folytatódott a múltidézés.

A műsor keretében a Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola diákjai idézték fel a Hankovszky Zsigmond életét és pályáját. Ezt kiegészítve Pászti András többek között azt mondta, hogy Hankovszky életében nagyon sok mindent tett a Hunyadivárosért.

-Sokat köszönhetnek neki az itt élő emberek. Polihisztor volt, vagyis nem csak vincellért, könyvet is írt - hangsúlyozta a rendezvényen Pászti András önkormányzati képviselő.

Az emlékező műsor végén az érdeklődők bepillanthattak abba hatalmas méretű könyvbe, amelyet Hankovszky Zsigmond több mint 100 éve állított össze, és amely munkásságának legfontosabb dokumentumait, írásait, rajzait, bizonyítványait tartalmazza.

Hankovszky Zsigmond (Kecskemét, 1864. máj, 19. – Kecskemét, 1949. máj. 17.): kertész, szőlő- és gyümölcsnemesítő. A vincellérképzőt végezte el. 1886-tól Kecskemét határában, Urréten a maga korában egyedülálló szőlő- és gyümölcstelepet létesített, itt működött haláláig. Számos szőlő, alma, körte, őszibarack, meggy és kajszifajtát, ill. fajtaváltozatot tartott számon, szőlővesszőit mint fajtiszta szaporítóanyagot, forgalomba is hozta. Gyümölcsnemesítései közül a legelismertebb a Hankovszky féle rózsakajszi. Tőle származik a „rózsabarack” elnevezés. Nagy érdemei vannak a Duna–Tisza közi gyümölcs és szőlőtermesztés kialakításában. Jelentős szakirodalmi munkássága a szaklapokban jelent meg. Különösen értékesek az 1885–1945 közötti időjárási feljegyzései, amelyek a vidék szőlő- és gyümölcstermesztésében nyújtanak hasznos adatokat. Számos hazai és külföldi kiállításon nyert aranyérmet.